Pedig nem mindig volt ez így Romániában. Az 1989-es rendszerváltás után önállósodó vadászegyesületek gyakorlatilag 2016-ig végezhettek a szó szoros értelmében vett vadgazdálkodást, beleértve a medvepopulációk számának szinten tartását. Ez utóbbi azt jelentette, hogy évente mintegy 400-500 medvét lehetett kilőni, és a vadat trófeaként értékesíthette a vadásztársaság. A rendszerváltást követő két évtizedben is jegyeztek vadkárokat, de ezek aránya összehasonlíthatatlanul kisebb volt az utóbbi hat évben nyilvánosságra került adatokhoz képest.

2016-ban gyökeres fordulat történt, amikor a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány környezetvédelmi minisztere, Cristiana Pașca Palmer ökológus – hat ,,méregzöld” civil szervezet nyomására – leállította a medvevadászatot. A rendszerváltás óta először, 2016-ban egyetlen medvét sem lőttek ki.

Összekaccsintva a zöldekkel, a miniszter asszony a vadásztársaságokat hibáztatta, amiért úgymond halomra lövik a medvéket, hatalmas károkat okozva a medvepopulációk fennmaradásában. Először történt meg az is, hogy a vadgazdálkodásért felelős szakembereket nem kérdezte meg a szakminisztérium. A programok kidolgozásában csak a zöldszervezetek véleménye számított, akik európai uniós pénzen érzékenyítő kampányokba kezdtek, mintegy közellenségnek kikiáltva a vadászokat és a vadgazdálkodási szakembereket.

Az ultraliberálisként viselkedő Cioloș-kormány közben szerencsére megbukott, de a vadgazdálkodást megbénító intézkedései azóta is éreztetik hatásukat. A kétezres évek elején kiadott 400-500 kilövési engedély 2017-2018-ban 140 példányra csökken, ami évi hetven medve vadászatát jelentette.

A következő két esztendőben hasonló döntés született, amit időnként megtoldottak néhány nagyon veszélyes vad kilövésével. Távozásakor Tánczos Barna RMDSZ-es miniszter nagyobb kilőhető létszámot hagyott jóvá, utódja azonban ismét visszatért a 140-es létszámhoz.

Az RMDSZ törvénytervezete visszavezetné a normalitást a medvepopulációkat szabályozó vadgazdálkodásba, de egyelőre kérdéses, mi lesz a sorsa. A mai kormánykoalícióban van-e politikai akarat ahhoz, hogy a ,,medvekérdésben” is szembenézzenek a valósággal?

A Brassóban székelő Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) kutatása és friss szaktanulmánya szerint Romániában mintegy 8000 medve él, miközben az ország erdei négyezer medvének biztosítanak természetes életteret. Szakemberek szerint kétszer akkora a romániai medvepopuláció, mint amit erdőségeink megbírnak. Ezzel magyarázható az élelmet kereső rengeteg nagyvad kószálása erdőkön, mezőkön és állattartó portákon egyaránt.

Vadgazdálkodási szakemberek úgy látják, a Brüsszelből támogatott környezetvédők hangoskodása mögött az állhat, hogy az Európai Bizottság Romániában szeretné megőrizni a Nyugat-Európából kiveszett európai medvepopulációt. Ezt a teóriát erősíti az a tény is, hogy a bukaresti környezetvédelmi minisztérium az évek során állítólag többször felajánlotta uniós tagországok számára, hogy a Romániában befogott medvéket Franciaországba, Németországba, Olaszországba vagy az északi államokba szállítsák, amire mindannyiszor elutasító választ kapott. Ezeket a híreket nyilván nehéz megerősíteni vagy cáfolni, de életszerűen hangzanak.

Mindeközben az állattartó gazdák elkeseredettsége napról napra nő. Sok erdélyi településen azért nem találnak pásztort a tehenek, birkák és kecskék mellé, mert senki nem akarja kockáztatni az életét a medvetámadások miatt. A vérengző nagyvad előtt senki és semmi nincs biztonságban, medvetámadások esetén a védelemre használt villanypásztor alig használt valamit.

A romániai gazdáknak mégis az ad némi reményt, hogy jövőre választási év lesz. A politikum számára ez elég indok arra, hogy végre megoldást találjanak a hosszú évek óta húzódó medvekérdésre. Amely már rég nem környezetvédelmi, hanem közbiztonsági kérdés.