Kíméletlen diagnózist állított fel a közelmúltban a hazai privatizáció múltjáról és jelenlegi állapotáról Nicolae Văcăroiu, a számvevőszék elnöke.
2013. május 13., 10:512013. május 13., 10:51
A volt miniszterelnök szerint az elmúlt 23 év magánosítása nyolcvan százalékban kudarcnak bizonyult, a jelenlegi kormány pedig – túlságosan hallgatva a külföldről érkező „jó tanácsokra\" – a gazdasági válság idején is stratégiai jelentőségű vállalatok részvényeit árulja.
A PSD „dinoszaurusza\" egyáltalán nem vádolható azzal, hogy kíméletlen kritikusa lenne a balliberális hatalomnak, arról nem beszélve, hogy Románia az ő kormányfői mandátuma idején vágott bele a nagyprivatizációba. Ami hozzá hasonlóan kései utódjának, Victor Pontának sem erőssége. Az USL egy évvel ezelőtt többek között a privatizációs kudarcokra hivatkozva buktatta meg a jobbközép Ungureanu-kormányt, ennek ellenére szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni e terén. Sőt ugyanazokat a hibákat követi el, amelyeket korábban felrótt a jobboldalnak. Mihai-Răzvan Ungureanut a baloldal árulónak kiáltotta ki a Cuprumin rézkitermelő vállalat eladási kísérletéért, ami végül meghiúsult, mert a kanadai vevő megtagadta a pénzügyi garancia letétbe helyezését. A médiashow-vá züllesztett Oltchim-eladással Pontáék hasonlóképpen jártak.
Kísért a múlt az energetikai cégek kapcsán is. A mostani kormány áprilisban áron alul, 72 millió euróért adott túl a Transgaz 15 százalékos részvénycsomagján, miközben ellenzékben a nemzeti vagyon elkótyavetyélésének nevezte, hogy Ungureanuék keveset kaptak a Transelectrica értékpapírjaiért. És még csak ezután jön a CFR teherszállító részlege, a Tarom, a posta és megannyi energetikai cég áruba bocsátása. Amelyet Bukarest kivétel nélkül az IMF nyomására próbál eladni, holott szakértők szerint öngyilkosság külföldi kézre adni az energetikai vállalatokat. Hiszen az új tulajdonosok külföldre exportálják a profitot, az állam pedig elveszíti az ellenőrzést az általuk megszabott tarifák fölött, aminek a lakosság iszsza meg a levét. Amit a szociális segély emelésével képtelenség ellensúlyozni. Ellenpéldáért elég a szomszédba menni, ahol az Orbán-kormány a stratégiai vállalatokban megőrzött állami részesedésnek köszönhetően rezsit is csökkentett.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!