Nem kizárható ugyanakkor a második lehetőség sem, hiszen a gazdasági mutatók javulni látszanak, és a részben megújult kabinet némi kampányosztogatással kísérli majd meg magához édesgetni a választókat. A kormány indulása nem sikerült a legjobban. Az, hogy a leköszönt Boc-kabinet hagyományait folytatva máris kijátszotta a parlamenti szabályokat, amikor az ellenzék híján hivatalosan határozatképtelen szakbizottságokkal is megszavaztatta a meghallgatott minisztereket, mindvégig foltként éktelenkedik majd a kabinet ázsióján. Az már az eddigiekből is látszik, hogy a kormányfő mozgástere bizonyos mértékig korlátozott. A kabinet kiválasztásakor minden tárca élére egy jelölt „közül” választhatott – amelyet a tárcát birtokló párt bemutatott neki.
Ám azzal, hogy felkészült és kiváló diplomata, és a hírszerzés élén is megállta a helyét, hiába függ bizonyos mértékben Băsescu államfőtől és a koalíciós pártoktól, személyével sikerült megtörni az ellenzék lendületét – ezt jelzi Victor Ponta PSD-elnök tegnapi, békülékeny beszéde és az USL-en belüli perpatvar. A PDL a harmadik vonal előtérbe tolásával próbálja „pihentetni” az elfáradt első vonalbeli politikusokat – kérdéses, bejön-e a trükk. Igaz, legalább próbálkoztak: az RMDSZ dogmaként kijelentette, hogy az ő miniszterei tévedhetetlenek. Kérdés, a polgárok is így gondolják-e. A szövetség amúgy rövid távon a kormányátalakítás nyertese, bár az előre hozott választás csökkentette volna riválisai esélyeit. Mivel politikai célkitűzései vannak, nem fogadhatott el szakértői kormányt, hiszen magyar riválisai miatt eredményeket kell felmutatnia. Így siker, hogy a kormányprogramba bekerült a kisebbségi törvény sürgős elfogadása, illetve más, kisebbségi témák. Ráadásul a szövetség zsarolási potenciálja még erősebb, mint korábban. Persze a programba bármit könnyű beleírni, megvalósítani azonban már jóval nehezebb. Amint az az elmúlt években többször is bebizonyosodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok