Balogh Levente

Balogh Levente

Konzultációs színjáték, elnökválasztási figyelemelterelés

2024. július 05., 12:20

2024. július 05., 12:20

A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról a pártokkal kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.

Mint ismeretes, a konzultációt azért kezdeményezte, mert a liberálisok közölték: már nem akarják szeptemberre előre hozni az elnökválasztást, megfelel nekik az eredeti, novemberi időpont.

Ciolacu viszont ragaszkodott volna a még az év elején rögzített, szeptemberi időponthoz, ami koalíciós feszültséghez és személyeskedésbe torkolló szópárbajhoz vezetett.

A választás előrehozatalának vagy eredeti időpontban való megtartásának természetesen semmilyen objektív előnye sincs az ország polgárai számára, kizárólag a koalíciós pártok választási kampányérdekei állnak a háttérben.

A liberálisok azért változtattak állápontjukon, mert alaposan eltaktikázták magukat: eredetileg arra számítottak, hogy Klaus Iohannis államfőt tényleg megválasztják a NATO főtitkárává, így pártelnökük, Nicolae Ciucă a szenátus elnökeként az alkotmány értelmében ügyvivő államfővé avanzsál, és ebbéli minőségében, hivatalban levő elnökként vehet részt a választáson.

Mint tudjuk, nem így történt, Iohannis végül alulmaradt – nem mintha akár csak egy pillanatig is lett volna esélye a győzelemre –, így a liberálisok számára már kényelmetlenné vált a választás előre hozatala, hiszen

Ciucă a szenátus elnökeként jóval kevésbé látható, és kevesebb megjelenési lehetősége van a nyilvánosság előtt, mint ügyvivő államfőként.

Ráadásul szavazótáboruk jelentős része – kévén jórészt városi, középosztálybeli – szeptember közepén még valamely napfényes külföldi tengerparton nyaral, és esze ágában sincs választási ügyekkel foglalkozni.

Ezért aztán a liberálisok visszakoztak.

Ciolacu viszont éppen ezért ragaszkodott volna a választás előre hozatalához, hiszen ebben az esetben

az nyom többet a latban, hogy melyik párt rendelkezik pillanatnyilag nagyobb támogatói bázissal.

Mivel pedig ez jelenleg – és várhatóan szeptemberben is – a PSD, szívesen látná a szeptemberi választásokat, elvégre ebben az esetben nagy lenne az esély arra, hogy egy jó mozgósítással a 30 százalék körüli aránnyal amúgy is a legnagyobb támogatottságú PSD jelöltje végez az élen – vagy ha függetlenként Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettes is elindul, a másodikon – az első fordulóban.

Ezért próbált minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy valamilyen formában nyomást gyakorolhasson a PNL-re, és rákényszerítse az eredeti, szeptemberi időpont elfogadására.

Erre a kormányalakítások előtt is alkalmazott konzultációt találta a legalkalmasabbnak, amelyre az összes releváns pártot meghívta.

Természetesen az egész nem volt több színjátéknál, amelynek az lett volna a célja, hogy egyfajta konszenzusos, demokratikus alapú legitimitást kölcsönözzön a választások időpontjáról szóló döntésnek.

Csakhogy ő is eltaktikázta magát.

Az ellenzéki pártok ugyanis jóformán egységfrontban utasították el a szeptemberi időpontot – csak az AUR elnöke, George Simion jelezte, hogy bármikor áll a megmérettetés elé –, ezzel aztán nagyjából be is árazták Ciolacu konzultációjának az értékét.

Persze éppen ezzel kiskaput is biztosítottak neki, hogy az igazán kínos arcvesztést elkerülje, hiszen arra hivatkozhat a novemberi időpont megjelölésével, hogy arról a demokratikusan megválasztott pártok többségének akarata nyomán döntöttek – csakhogy az elnökválasztás időpontjának kitűzése nem az ellenzék, hanem a kormány feladata.

Vagyis a késő őszi időpont mindenképpen azt jelenti, hogy Ciolacu alulmaradt a koalíciós partnerrel szemben.

Mindazonáltal az, hogy a parlamenti választások időpontját az elnökválasztás két fordulója közé, a december elsejei román nemzeti ünnep napjára tűzték ki, mindkét kormánypártnak kedvez, hiszen így a felfokozott választási hangulatban sikerülhet jobban mozgósítani.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a PSD nem felejti el a liberálisoknak ezt a megszégyenítést, és alkalomadtán viszonozza majd – akár többször is, mint Lúdas Matyi.

Persze az is benne van a pakliban, hogy

az olyan, valójában mellékes kérdések beemelése a közbeszéd első vonalába, mint az elnökválasztás időpontja, valójában mindkét koalíciós párt számára kedvező, hiszen kiválóan alkalmas a figyelem elterelésére,

ha hetekig arról szólnak a hírek, hogy akkor most szeptemberben vagy novemberben járuljunk az urnák elé.

Amíg az határozza meg a közbeszédet, hogy mikor legyen az államfőválasztás, illetve az, hogy a koalíciós pártok között emiatt konfliktus alakult ki, addig sem a kormányzati teljesítményről, a várható ár- és adóemelésekről van szó.

Ráadásul az is jótékony homályban marad, hogy

példátlan módon jóformán még azt sem tudni – legfeljebb sejteni lehet –, hogy egyáltalán mi a felhozatal, kik lesznek a jelöltek, és mit ajánlanak a polgárok szavazataiért cserébe.

Úgyhogy nyugodtan számíthatunk arra, hogy a koalíciós pártok találnak még ehhez hasonló témákat, amelyeken hosszasan lehet rugózni a nyilvánosság előtt, és kiválóan alkalmasak arra, hogy egymásra mutogatva áltémákkal térítsék el a közbeszédet a valóban fontos dolgok megvitatásától.

Sőt még az sem kizárható, hogy amennyiben valamelyik fél úgy látja, hogy egyre kilátástalanabb a helyzet, a koalíciót is felrobbantja, hogy ellenzékből futhasson neki az elnök- és a parlamenti választásnak.

Mondjuk

ilyen körülmények között nem csodálkozunk, hogy az embereknek elegük van a fősodratú pártokból, és inkább egy – legalábbis névleg – kívülálló, pártfüggetlen államfőt szeretnének.

Persze például Mircea Geoanáról sem tudjuk még, hogy általános, PR-szakkönyvekből kimásolt lózungokon kívül mit kínálna államfőként.

De sokat elárul a romániai közhangulatról, hogy még ennek ellenére is inkább őt választanák a jelenlegi hazai kínálattal szemben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump visszatér: Európa lépéskényszerben, a magyarok örülhetnek

Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Politikai csatlós-e a választópolgár?

A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Csak a PNL menthet meg a PSD, az AUR, Orbán és a gonosz földönkívüliek összeesküvésétől!

Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.

Balogh Levente

Balogh Levente

Lehet Moldovának orosz vagy román helyett európai jövője?

Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.

Makkay József

Makkay József

A román elnyomástól félnek Moldova nemzeti kisebbségei

A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vigyázat, románok, jön a veszélyes magyar áram és gáz!

A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PNL politikai lufija

Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.