2013. április 05., 10:012013. április 05., 10:01
Annyi azonban bizonyos, hogy e lépésnek olyan olvasata is lehet, mintha fontosabb lenne, hogy jóban legyen Traian Băsescu államfővel, mint saját szövetségesével, a PNL-vel, amelynek elnöke, Crin Antonescu kijelentette: nem támogatja Ponta azon tervét, hogy a Traian Băsescu államfő emberének tartott Laura Codruţa Kövesit jelölje a DNA élére. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök megpróbálja elásni a csatabárdot, és kompromisszumos megoldások révén véget vetni az államfő és a kormányoldal között dúló hidegháborúnak.
E kompromisszum abban áll, hogy a Băsescu által támogatott Kövesit jelölte a DNA élére, cserébe viszont a kormányoldalhoz közel állónak tartott és Băsescu által egyszer már elutasított Tiberiu Niţu legfőbb ügyészi kinevezésének jóváhagyását kéri. Maga a gyakorlat mindenképpen kérdőjeles, hiszen az igazságszolgáltatási tanács és az Európai Bizottság is átlátható, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező jelölteket felvonultató jelölési eljárást szorgalmaz, ez a megállapodás pedig telivér politikai paktumnak tűnik.
Ám megoldás lehet az ország hitelét tovább romboló igazságszolgáltatási patthelyzet feloldására. Ponta kompromisszumkészsége vélhetően annak tudható be, hogy miniszterelnökként neki jóval több veszítenivalója van, mint a megállapodást hevesen ellenző, még mindig csak államfő-várományos Crin Antonescunak. Hiszen kormányfői minőségében ő kapta a brüsszeli fejmosásokat az igazságügyi rendszerbe való korábbi beavatkozási kísérlet miatt, ezért hajlott arra, hogy a Brüsszel által egyaránt támogatott Băsescu és Kövesi kinevezésével az EB kedvére tegyen. Kiderül, képes lesz-e a Băsescut zsigerből gyűlölő Antonescu lenyelni, hogy nem pártja jelölheti az új főügyészeket. Az államfő azonban mindenképpen jól jött ki az üzletből, hiszen a kormánykoalíció tagjai helyette most egymást ütik. Más kérdés, hogy ez a gazdasági és politikai káosz szélén tántorgó ország számára még mindig sovány vigasz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok