Kolduskarrierek

Rájöttem, hogy ha egyszer megcsonkított végtagú emberbe akadnék civilizált környezetben, csak azon döbbennék meg, hogy miért takargatja. Mert ha végigmegyünk egy átlagos városi utcán, nem egy olyan kéregetőbe botlunk (szó szerint), akiknek nyakuk-lábuk ki van ficamodva, el van csökönyösödve, daganat lóg ki a hónaljukból, s mindezt az orrunk alá dugják, a nadrágot gondosan feltépve, hogy jól lássuk, mire kéri a pénzt.

2010. november 18., 10:452010. november 18., 10:45

Egy alkalommal ilyen orvosi eset állított be gennyes, elfertőződött térdével a vonat fülkéjébe, s mivel a sors úgy gondolta, nem elég meggyőző a látvány, a vonat kissé megdőlt, minek következtében a koldus a tömött fülke utasaira vágódott. Azt már fölösleges elmesélnem, milyen fizikai és lelki körülmények között vártuk a leszállást, egy biztos: senki nem adott pénzt a kéregetőnek. Egy másik esetben pedig fiatalokat szórakoztatott egy részeg koldus, aki a nyakából kiálló cső segítségével lélegzett. Úgy látszik, ez a módszer bevált, mert az utasoknak annyira tetszett, hogy a kéregető a csövön keresztül cigarettázik, hogy hazáig ellátták mindenféle inni-, enni- és szívnivalóval. Természetesen nem ennyire megrázó, de nagyon hatni akaró formái is vannak a pénzcsórásnak.

Egy férfi például rendszeresen gyűjt súlyos beteg fia műtétjére a 32-es buszon. Az előadás minden alkalommal ugyanaz: megáll a busz lépcsőjén, mintha méltó sem volna rá, hogy a többiekkel utazzon, majd hangos, síró hangon elhadar néhány adatot kisfia betegségét illetően, és fényképét mutogatva körbejár egy kalappal. Mivel az én meggyőződésem az, hogy semmilyen kéregetőnek nem adok pénzt, egyrészt, mert nekem sincs, másrészt, mert ezzel a koldulást támogatom, elutasító testtartásban bámulok ki a semmibe. Miután az utasok képébe jól belerakta a kalapot a férfi, kiveszi a zsákmányt, és mindenki előtt gondosan sorba rakja az összeget.

Nem kis csodálkozásomra rajtam kívül mindenki adott pénzt, méghozzá csak ötlejesek voltak az úriember kezében. Kis számolgatás után rájöttem, egy busznyi embertől ilyen módszerrel pontosan háromnapi keresetemet gyűjtötte össze öt perc alatt. Persze lelkiismeret-furdalás is gyötört, amiért rögtön csalónak gondoltam, de miután egy év múlva se került ki a műtétre való pénz, kezdtem gyanakodni. Mindenesetre úgy látszik, ebben az országban még mindig ez a legbiztosabb megélhetési módszer, kezes és fedezet nélkül.