Látszólag, a nyilatkozatok szintjén helyreállt a béke a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) két társelnöke között, miután a hét elején még Crin Antonescu PNL-elnök lemondásra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt abban az esetben, ha az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogatja őt a jövő évi államfőválasztáson az USL közös jelöltjeként.
2013. szeptember 20., 08:052013. szeptember 20., 08:05
Antonescu jelezte, hogy ha a PSD kihátrál mögüle, az az USL végét jelentené, márpedig akkor szerinte Pontának is távoznia kell. Ponta mindezek ellenére utólag arról beszélt: szent a béke, de Antonescu sejtetni engedte, hogy ez nem így van.
Antonescu PSD-ellenes kirohanásai nem véletlenek. Érzi ugyanis, hogy a szociáldemokraták között egyre többen vannak azok, akik saját államfőjelöltet szeretnének. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a PNL-elnök népszerűségi mutatói nem a legjobbak. Másrészt annak, hogy míg a PSD népszerűsége a legutóbbi felmérés szerint 40 százalék körüli, addig a liberálisoké csupán 20. Ezért nemigen fűlik hozzá a foguk, hogy a PSD-s szimpatizánsok voksaival juttassák az elnöki székbe azt az Antonescut, aki már eddig is számos alkalommal bírálta szövetségeseit, és borítékolható, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Másrészt viszont a jelenlegi példa alapján azt is nagyon jól tudják, milyen hátrányt jelenthet a kormány számára, ha az államfő más politikai oldalt képvisel. Hiszen a PNL most szövetséges, de ez csak amolyan kényszerházasság, amit a Traian Băsescu államfővel szembeni ellenszenv hívott életre, és semmi sem garantálja, hogy akár a parlamenti ciklus végéig kitart.
Antonescu viszont tudja, hogy államfővé választásához elengedhetetlenek a PSD-szimpatizánsok voksai. Azért is indította be korán a kampányát, mert valószínűleg azt reméli, hogy a nyilvánosság bevonásával sikerül rákényszerítenie a vonakodó szövetségest, hogy kiálljon mellette. Ám meglehet, hogy a PSD-sek olyannyira megorrolnak rá a támadások miatt, hogy tényleg kihátrálnak mögüle. Az RMDSZ és a PPDD ugyanis kéznél van, és könnyen kiválthatóak velük a liberálisok. Igaz ugyan, hogy így nem lenne kétharmados kormánytöbbség, ezt viszont kompenzálnák a PNL-nél lényegesen lojálisabb, kevésbé követelőző koalíciós partnerek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!