A PNL vezetőjétől egy ideje már megszokhattuk, hogy kampánymegnyilvánulásainak csimborasszóját egy jó kis magyarozás jelenti. Idén májusig ennek fő oka az volt, hogy ellenzékből kényelmesen nemzetárulózhatta a PDL-t, mert a magyarokkal együtt kormányoz, kormányra kerülését követően pedig ez a hagyomány egyrészt azért maradt meg, mert értékelhető kormányzati tevékenység híján még mindig a magyarveszéllyel való riogatást tartják a legjobb póttevékenységnek, másrészt pedig kívánatosnak tartanák, ha minél kevesebb potenciális koalíciós partnerrel kellene osztozkodni.
Antonescu hőbörgése ugyanakkor paradox módon még jól is jöhet az RMDSZ-nek. Kijelentésével ugyanis, mintha csak megrendelésre igazolná az RMDSZ azon hivatalos retorikáját, hogy „jaj a magyaroknak”, ha nem kerülnek be a parlamentbe, vagy ha nem az RMDSZ lesz – kellően nagyszámú képviselővel – a kizárólagos képviselőjük.
Ez amolyan ostromlott vár érzést kelthet a magyar szavazókban, akik – ha fogcsikorgatva is, mert már egyre kevesebben elégedettek a szövetség eddigi tevékenységével – ismét csak a tulipánra voksolnak, újra elfeledve azt, hogy az RMDSZ kormányon sem volt képes lényegi, maradandó, visszafordíthatatlan vagy nehezen visszafordítható eredményt hozó intézkedéseket elfogadtatni a magyarok javára.
A közvélemény-kutatási eredmények jelenleg ezt a tendenciát igazolják. Az RMDSZ-t most az USL generálta, magyarellenes hangulatban trendi olyan utcalányként aposztrofálni, aki immár mindenkit megörvendeztetett kegyeivel, holott a jelenlegi parlamenti pártok mindegyike ugyanúgy koalícióra lépett már mindenkivel az elmúlt évek során. Ezért nagyjából biztosra vehetjük, hogy ha az USL-nek nem lesz abszolút többsége, a szövetség pedig – a riogatásnak köszönhetően is – hozza szokott eredményét, kiszorítósdi ide vagy oda, a tulipános „kéjhölgy” újabb, magas rangú kuncsaftra számíthat.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.