2012. szeptember 20., 08:512012. szeptember 20., 08:51
Ha az érintett képviselők (még) érzik egyáltalán a beolvadás/beolvasztás életveszélyét, s az igazi nemzeti önazonosság tudatát nem adták fel, ki tudja, hány nemzedékre visszamenően. Éppen ezért nem bántani, de inkább sajnálni kell őket amiatt, hogy immáron ún. szerethető nemzeti kisebbséggé váltak abban a Romániában, amelynek nemzetállami törekvései messze, az 1920-es évekig nyúlnak vissza, s amely igyekezet az azóta eltelt majdnem teljes évszázadban hol lanyhább, hol hevesebb erősséggel, de folyton meg-megújul.
S amely törekvés – hogy csak a saját bőrünkön érzett tapasztalatokat idézzem – a Ceauşescu-, majd az Iliescu-rezsimben is éppen elegendő hátszelet kapott. Ebbe a vonulatba illeszkedik tehát az a legfrissebb törvénytervezet és kormányzati szándék, amely – ha érvényre jut – tökéletesen jó arra, hogy a román államvezetést és nemzetállami törekvéseket ellátó, jelenlegi kormány egyszerre két legyet ütve úgy oldja meg a soha meg nem oldott kérdését, hogy egyfelől ne is adjon túl sokat – sőt, inkább elvegyen –, másfelől az általa remélt jogszabállyal Európa előtt is ágálhasson. Nem kétséges, hogy a romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ – és esetleg az ügyhöz felsorakozó másik két politikai alakulat – milyen ellenszéllel szembesül, midőn a mostani tervezet érvényre jutásának megakadályozására készül.
Hiszen, mint láttuk, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó tervezet a demokrata-liberális – RMDSZ-kormányzás idején is – számunkra reményteljesnek mondható – torzó maradt. Ebben az ügyben csak az a biztos, hogy a romániai magyarság nem vásárolható meg, és nem is akar számbelileg jelentéktelenné vált, szerethető kisebbséggé válni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok