2012. szeptember 20., 08:512012. szeptember 20., 08:51
Ha az érintett képviselők (még) érzik egyáltalán a beolvadás/beolvasztás életveszélyét, s az igazi nemzeti önazonosság tudatát nem adták fel, ki tudja, hány nemzedékre visszamenően. Éppen ezért nem bántani, de inkább sajnálni kell őket amiatt, hogy immáron ún. szerethető nemzeti kisebbséggé váltak abban a Romániában, amelynek nemzetállami törekvései messze, az 1920-es évekig nyúlnak vissza, s amely igyekezet az azóta eltelt majdnem teljes évszázadban hol lanyhább, hol hevesebb erősséggel, de folyton meg-megújul.
S amely törekvés – hogy csak a saját bőrünkön érzett tapasztalatokat idézzem – a Ceauşescu-, majd az Iliescu-rezsimben is éppen elegendő hátszelet kapott. Ebbe a vonulatba illeszkedik tehát az a legfrissebb törvénytervezet és kormányzati szándék, amely – ha érvényre jut – tökéletesen jó arra, hogy a román államvezetést és nemzetállami törekvéseket ellátó, jelenlegi kormány egyszerre két legyet ütve úgy oldja meg a soha meg nem oldott kérdését, hogy egyfelől ne is adjon túl sokat – sőt, inkább elvegyen –, másfelől az általa remélt jogszabállyal Európa előtt is ágálhasson. Nem kétséges, hogy a romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ – és esetleg az ügyhöz felsorakozó másik két politikai alakulat – milyen ellenszéllel szembesül, midőn a mostani tervezet érvényre jutásának megakadályozására készül.
Hiszen, mint láttuk, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó tervezet a demokrata-liberális – RMDSZ-kormányzás idején is – számunkra reményteljesnek mondható – torzó maradt. Ebben az ügyben csak az a biztos, hogy a romániai magyarság nem vásárolható meg, és nem is akar számbelileg jelentéktelenné vált, szerethető kisebbséggé válni.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.