2011. augusztus 17., 09:062011. augusztus 17., 09:06
Lám, ennyit változott két évtized alatt a világ. Június végén Orbán Viktor könyvelhetett el diplomáciai sikert azzal, hogy európai látogatása során nemcsak Párizsba és Berlinbe, hanem Budapestre is ellátogatott Ven Csia-pao kínai kormányfő. A magas szintű találkozó során a magyar vezetők azt próbálták elérni, hogy Kína és Közép-Európa kapcsolataiban Magyarországnak osszák a legfontosabb mellékszerepet. Emil Boc kormányfő egyhetes kínai látogatásának is úgy lehetne a lényegét összefoglalni: ne máshoz vigyétek a pénzeteket, a tudásotokat, a beruházásaitokat, minket húzzatok ki a pácból! Ez a felhívás diplomáciai köntösbe csomagolva úgy hangzik: kiváló lehetőségek nyílnak a kínai cégek romániai befektetéseire; a román kormány igyekszik kedvező feltételeket biztosítani a távol-keleti beruházók számára.
Az 1,3 milliárd lakost számláló kontinensnyi ország ma a földkerekség legdinamikusabban fejlődő gazdasága. A világot megrázó válság éveiben is tíz százalék közeli növekedést könyvelhetett el. Ma a legtöbb elemző Kínában látja az elkövetkező évtizedek meghatározó gazdasági és politikai erejét. Ha ma valaki a jövőre szeretné felkészíteni a gyermekeit, alighanem a kínai nyelv megtanulására kellene biztatnia őket.
Kína erejét a mindennapokban is tapasztalhatjuk. A kínai áru ma már nem az olcsó bóvlit jelenti. A legmárkásabb elektronikai cikkeken is meglepődve fedezzük fel olykor a feliratot: Made in China. Nem azért, mert hamisították azokat, hanem mert a nyugati világ Kínában gyártatja a termékeit.
A nyugati kapitalizmus és Kína kapcsolatai korábban javarészt az olcsó ázsiai bérmunkára szorítkoztak. A kínai vállalatok nyugati csábítása új fejezetnek számít, tele bizonytalanságokkal. Nehéz megjósolni, hogyan fogadják majd a felső-szamosi mócok a Tarnica 2 vízi erőmű távol-keleti építőit. A válság mélységét jelzi, hogy ez a bizonytalanságokkal tele perspektíva is biztosabb fogódzkodó, mint bármi más, ami mutatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok