Kim fenyegetése

Miközben a világ azon tanakodik, hogy mennyire vehető komolyan az aktuális észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un fenyegetőzése, hogy atomtámadást indít az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea ellen, Észak-Koreában tegnap tízezrek özönlötték el a tereket, hogy a hazájukban garázdálkodó gyilkos rendszer megalapítója, Kim Ir Szen születésének 101. évfordulójára emlékezzenek.

Balogh Levente

2013. április 15., 21:072013. április 15., 21:07

Arra a Kim Ir Szenre, aki telivér diktatúrát szabadított rá a Koreai-félsziget északi részének amúgy is sokat szenvedett lakóira. Egy olyan rendszert, amelyben ezrek éheznek, miközben a hivatalos propaganda szerint az országban felhőtlen a jólét, amelyben az általa alapított „uralkodói” dinasztia tagjait félistenként kell tisztelni, és amelyben a legfőbb prioritás még akkor is a hadsereg fejlesztése, amikor arról szólnak a hírek, hogy az élelmiszerhiány miatt sokan éhen haltak.

A legégetőbb kérdés most az, minek tudható be a hatalomba csak nemrég beiktatott, fiatal, ráadásul Európában nevelkedett Kim Dzsong Un kardcsörtető magatartása, az állandó háborús fenyegetőzés. Előfordulhat, hogy a tarthatatlan hazai állapotokról próbálja meg elterelni a lakosság figyelmét, mint ahogy az is, hogy belső riválisaival szembeni hatalmát próbálja az erőfitogtatás révén megszilárdítani, de az sem kizárt, hogy csupán zsarolni akarja Washingtont, Szöult és Tokiót, hogy ezáltal biztosítsa hatalmának további elismerését és a külföldi segélyszállítmányokat. A legvalószínűbb az, hogy mindhárom ok egyszerre érvényesül. Fölmerül a kérdés: meddig kell a világnak eltűrnie egy agresszív kis diktatúra fenyegetéseit? Amennyiben valóban támadást indítana, a diktatúra kívülről történő megdöntése lényegesen egyszerűbb lenne. Eddigi támogatói, Peking és Moszkva kihátrálni látszanak Phenjan mögül. Kérdés azonban, hajlandó lenne-e elfogadni Kína és Oroszország a két Korea újraegyesülését, ha ezáltal az egész félszigetre kiterjedne az amerikai érdekszféra. Mint ahogy Dél-Korea számára is komoly teher lenne a szegény, elmaradott Észak integrálása. Komoly stratégiai játszmákról van szó tehát, amelyek túlmutatnak a koreaiak érdekein. Mindettől függetlenül kijelenthető: a világ jobb hellyé válna, ha az elnyomó észak-koreai rezsim megszűnne létezni.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével