Pataky István
2021. január 28., 09:152021. január 28., 09:15
Ukrajna úgy viselkedik, mint a kamasz, akit nagyobb termetű osztálytársai rendre megvernek, ellopják értékes táskáját, benne kedvenc tárgyaival, ő pedig tehetetlen dühében padtársa öccsének oszt ki pofonokat.
A százötven ezres kárpátaljai magyarság – a többi kisebbség mellett – évek óta elszenvedője annak az ukrán bosszúhadjáratnak, amely elsősorban az oroszokat és a Krímet elfoglaló, Ukrajna keleti részét destabilizáló Oroszországot célozza. A nemzettársait védő, azokat támogató Magyarországot Kijev olyan vehemenciával támadja, mintha a budapesti Liszt Ferenc repülőtér kifutóján magyar Gripenek sorakoznának készen az ukrán főváros bombázására. De ez utóbbi a kisebbik gond. Magyarország híresen „jól bírja” a külföldi fenyegetéseket, vállalja a konfliktusokat. Azt viszont nehezebb megemészteni, amikor a megszerzett kisebbségi jogok megnyirbálása mellett kommandósok kíséretében tartanak házkutatást az érdekképviseleti szervezet székházában és a magyar főiskola épületében.
Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország? Ahol lehet és érdemes, diplomáciai nyomásgyakorlással élhet. Ezt meg is teszi a NATO–Ukrajna-bizottság üléseinek blokkolásával. Folytatnia kell az elsősorban gazdasági jellegű támogatási programokat, amelyek ezerszer többet érnek a kárpátaljai közösségnek a harcias nyilatkozatoknál, együtt érző aggodalmaskodásnál. Semmiképpen sem szabad megszakítania a kétoldalú államközi párbeszédet, a dialógus hiánya ugyanis csak erősíti a radikális, szélsőséges hangokat. A magyar–ukrán egyeztetésekkel párhuzamosan kellene erős szövetségeseket találni a nemzeti kisebbségek eddig létező jogainak megtartásáért érvelő állásponthoz. Ez utóbbi nélkül most szinte lehetetlen küldetésnek számít a kárpátaljai helyzet jó irányba térítése.
Befolyásos szövetségesekre viszont Magyarország egyelőre nem számíthat Ukrajna ügyében. Az Egyesült Államok és az Európai Unió meghatározó országai a magyartól eltérő érdekek mentén viszonyulnak Ukrajnához. A kijevi diplomácia már dolgozik Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóján. Az egyesült államokbeli elnökválasztást felvezető kampányban republikánus részről Bident azzal vádolták, hogy 2014-ben még alelnökként egymilliárd dolláros segély megvonásával fenyegette meg Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, ha nem a fiát, Huntert nevezik ki az ukrán gázipari cég, a Burisma Holdings igazgatótanácsi tagjának.
Németország, Franciaország, így az EU vezetői számára is Ukrajna egy hasznos rajzszög, amellyel Oroszországon sebet ugyan nem lehet ejteni, de kellemetlen szúrásokhoz bármikor alkalmas. Azok a fránya érdekek, amelyek a nemzeti kisebbségek uniós jogvédelmének esélyét elkaszálták, Kijev kapcsán sem hiányoznak, igaz, ezúttal más motivációk mentén. Ami azt jelenti, hogy felesleges illúziókeltés helyett érdemes a megfelelő szóval összefoglalni a kárpátaljai magyarok közeljövőjét: kilátástalanság.
Rostás Szabolcs
Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.
Balogh Levente
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Balogh Levente
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Balogh Levente
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Rostás Szabolcs
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Balogh Levente
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
szóljon hozzá!