Pataky István

Pataky István

Kilátástalanság Kárpátalján

2021. január 28., 09:152021. január 28., 09:15

Ukrajna úgy viselkedik, mint a kamasz, akit nagyobb termetű osztálytársai rendre megvernek, ellopják értékes táskáját, benne kedvenc tárgyaival, ő pedig tehetetlen dühében padtársa öccsének oszt ki pofonokat.

A százötven ezres kárpátaljai magyarság – a többi kisebbség mellett – évek óta elszenvedője annak az ukrán bosszúhadjáratnak, amely elsősorban az oroszokat és a Krímet elfoglaló, Ukrajna keleti részét destabilizáló Oroszországot célozza. A nemzettársait védő, azokat támogató Magyarországot Kijev olyan vehemenciával támadja, mintha a budapesti Liszt Ferenc repülőtér kifutóján magyar Gripenek sorakoznának készen az ukrán főváros bombázására. De ez utóbbi a kisebbik gond. Magyarország híresen „jól bírja” a külföldi fenyegetéseket, vállalja a konfliktusokat. Azt viszont nehezebb megemészteni, amikor a megszerzett kisebbségi jogok megnyirbálása mellett kommandósok kíséretében tartanak házkutatást az érdekképviseleti szervezet székházában és a magyar főiskola épületében.

Mit tehet ebben a helyzetben Magyarország? Ahol lehet és érdemes, diplomáciai nyomásgyakorlással élhet. Ezt meg is teszi a NATO–Ukrajna-bizottság üléseinek blokkolásával. Folytatnia kell az elsősorban gazdasági jellegű támogatási programokat, amelyek ezerszer többet érnek a kárpátaljai közösségnek a harcias nyilatkozatoknál, együtt érző aggodalmaskodásnál. Semmiképpen sem szabad megszakítania a kétoldalú államközi párbeszédet, a dialógus hiánya ugyanis csak erősíti a radikális, szélsőséges hangokat. A magyar–ukrán egyeztetésekkel párhuzamosan kellene erős szövetségeseket találni a nemzeti kisebbségek eddig létező jogainak megtartásáért érvelő állásponthoz. Ez utóbbi nélkül most szinte lehetetlen küldetésnek számít a kárpátaljai helyzet jó irányba térítése.

Befolyásos szövetségesekre viszont Magyarország egyelőre nem számíthat Ukrajna ügyében. Az Egyesült Államok és az Európai Unió meghatározó országai a magyartól eltérő érdekek mentén viszonyulnak Ukrajnához. A kijevi diplomácia már dolgozik Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóján. Az egyesült államokbeli elnökválasztást felvezető kampányban republikánus részről Bident azzal vádolták, hogy 2014-ben még alelnökként egymilliárd dolláros segély megvonásával fenyegette meg Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, ha nem a fiát, Huntert nevezik ki az ukrán gázipari cég, a Burisma Holdings igazgatótanácsi tagjának.

Németország, Franciaország, így az EU vezetői számára is Ukrajna egy hasznos rajzszög, amellyel Oroszországon sebet ugyan nem lehet ejteni, de kellemetlen szúrásokhoz bármikor alkalmas. Azok a fránya érdekek, amelyek a nemzeti kisebbségek uniós jogvédelmének esélyét elkaszálták, Kijev kapcsán sem hiányoznak, igaz, ezúttal más motivációk mentén. Ami azt jelenti, hogy felesleges illúziókeltés helyett érdemes a megfelelő szóval összefoglalni a kárpátaljai magyarok közeljövőjét: kilátástalanság.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.