Makkay József
2024. április 10., 12:592024. április 10., 16:13
2024. április 10., 12:592024. április 10., 16:13
A demográfiai szakemberek évek óta kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra megdőlnek a korábbi negatív rekordok. Kis túlzással kiszámítható, hogy ki oltja le utolsóként a villanyt. Az ország tragikusan alakuló jövője azonban érdemben nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Régi idők szép emléke, amikor az országban még közel kétmillió erdélyi magyar élt, és évente 400-500 ezer gyerek született Romániában. A szakemberek az 1967-es esztendőt tekintik demográfiai csúcsnak, amikor az országban 520 ezer megszületett gyereket vettek nyilvántartásba. Ezt a csúcsot a Ceaușescu-rendszernek sem sikerült megismételnie, az 1989-es decemberi rendszerváltás után viszont elindult a demográfiai szabadesés. A jelenséget a szülőképes fiatal párok tömeges kivándorlása okozta, másrészt kitolódott a gyerekvállalás ideje és megváltoztak a párválasztási szokások. Felzárkóztunk a nyugati mentalitásához, ahol a hedonista életmód egyre kevesebb életteret biztosít a hagyományos, többgyerekes családmodellnek.
Időnként napvilágot látnak olyan kimutatások, hogy az erdélyi magyarság soraiban csökken a kivándorlási hajlam – arányaiban kevesebb magyar vándorol ki, mint román –, de ez a tízévente megejtett cenzusok eredményein nem látszik. A népszámlálási adatok immár évtizedenként kétszázezres fogyással ,,árazzák be” az erdélyi magyar közösséget, ami arányosan alakul a romániai összlakosság egymilliós zsugorodásával.
A fogyás elképesztő mértékét jelzi, hogy az 1967-es, félmilliót meghaladó újszülötthöz képest 55 év múlva kétharmaddal kevesebb gyerek látta meg a napvilágot: 2022-ben 171 ezer újszülöttet vettek nyilvántartásba a romániai szülészeteken.
A jelentős csökkenés adatainak nyilvánosságra hozatala tavaly nagy feltűnést keltett, de azóta újabb és újabb rekordok dőltek meg. Mintha megállíthatatlan trendnek lennénk tanúi. A helyzet érdekessége, hogy
A gyerekek tehát mégiscsak megszületnek, de nem a szülők szülőföldjén, hanem idegen környezetben.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a népességfogyás nem romániai sajátosság, hiszen az Európai Unió számos országát sújtja, de Románia ezen a területen is élen jár, mint a legtöbb negatív rekordban. Mindez olyan ördögi kört eredményezett, amiből a bukaresti politikai osztály nem lát, de nem is keres érdemi kilépést.
A romániai népességfogyás egyik legfőbb okát nyilván a szegénység jelenti. Habár egyes szakvélemények szerint a jólét nem jár kéz a kézben a magasabb gyerekvállalási kedvvel – példa rá Németország, ahol európai viszonylatban is az egyik legalacsonyabb a születések száma –, viszont ennek ellenkezőjére is vannak jó példák. A kelet-európai régióban főleg a magyarországi családvállalási modell bizonyított, ahol európai viszonylatban is kiemelkednek a családtámogatási programok. A PSD-PNL-RMDSZ-kormány idején valami hasonlót próbált tető alá hozni Gabriela Firea volt családügyi miniszter – aki korábbi, bukaresti főpolgármestersége idején több családtámogatási programot indított el a román fővárosban –, azonban a bukaresti kormányban a történet félúton megbicsaklott. Ehhez
A rendszerváltás utáni Romániában családtámogatásra soha nem volt határozott elkötelezettség. A lesújtó demográfiai adatok láttán mindenki a fejét ingatta, miközben igyekezett szőnyeg alá söpörni és elfelejteni a bosszantó statisztikákat. Ezzel párhuzamosan indult be a masszív munkaerőimport. Miután kiderült, hogy a ,,Pruton túli román testvérek” többségének esze ágában sincs Romániában maradni – ők is dobbantottak Nyugat-Európa felé –, elkezdődött a nagyarányú távol-keleti munkaerő-behozatal.
A román politikai osztály ma abban bízik, hogy az egyre terebélyesedő ,,importtömeg” fogja megmenteni a romániai munkaerőpiacot, és kitermelni a nyugdíjkassza évről évre növekvő hiányát. Ez az illúzió valószínűleg az ország schengeni szárazföldi csatlakozását követően úszik el, amikor kiderül, hogy nem csak a romániai, hanem Srí Lanka-i emberek számára sem vonzó a romániai munkaerőpiac.
Balogh Levente
Sikerült elérni, hogy igencsak nagyot szóljon a soros magyar EU-elnökség első hete, Orbán Viktor Kijevtől Moszkván és Pekingen keresztül Washingtonig tartó körútja és a Patrióták Európáért EP-frakció megalakítása azóta is vezető téma a világsajtóban.
Makkay József
Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.
Ábrám Zoltán
Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?
Balogh Levente
A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.
Makkay József
Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.
Rostás Szabolcs
Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.
Balogh Levente
Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)