2012. január 06., 11:122012. január 06., 11:12
Az persze tény, hogy a koalíció a külvilág felé hangoztatott, a korrekt együttműködésről szóló kijelentések ellenére nem működik a legtökéletesebben. Hiszen mind a PDL, mind az RMDSZ olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek szöges ellentétben állnak a koalíciós partner érdekeivel. Az RMDSZ a kisebbségi törvényt szeretné elfogadtatni, és olyan közigazgatási átszervezést szeretne, amely tiszteletben tartaná a történelmi, etnikai és kulturális hagyományokat.
Ezzel szemben a PDL – rövid távú választási megfontolásokat követve – a kisebbségek és a kisebb pártok számára kedvezőtlenül alakítaná át a választási rendszert. Emellett olyan közigazgatási átszervezést akar, amely számára kedvező választási eredményeket hozna, viszont a magyarság számaránya kedvezőtlenül alakulna az új régiókban. Most a PDL számára lenne égetőbb elfogadtatni reformterveit. A válság miatt népszerűsége megcsappant, és jelentős növekedés a választásokig még akkor sem nagyon várható, ha megpróbálják „lekenyerezni” a választókat. Az RMDSZ eddig is elvolt a kisebbségi törvény nélkül, és kevésbé valószínű, hogy a választásokig forszírozni fogja, hiszen a PDL számára annak elfogadása egyenlő lenne az öngyilkossággal, mivel az ellenzék sovinisztái már ma is magyarbérencséggel vádolják. Az viszont nagyjából borítékolható, hogy a PDL terveit továbbra sem fogadja el.
Ennek ellenére nehéz elképzelni, hogy a PDL belemenne egy olyan kalandba, amelynek a végkimenetele bizonytalan. A balliberális USL választások előtti felbomlására alapozni hazárdjáték volna, mivel az azt alkotó mindkét párt vezére személyes ellentéteket táplál a PDL vezérkarával és a párt mögött álló Băsescu államfővel szemben. Ráadásul az RMDSZ-szel így a forrásigényes választások előtt még kényelmesebb osztozni a hatalmon, mint a jóval nagyobb PSD-vel vagy PNL-vel. Az RMDSZ-t talán egy, az ellenzéki pártokról leváló és a PDL-hez csatlakozó szakadár frakció tudná „leváltani”. Erre viszont a szinte biztos választási győzelem tudatában jelenleg egyik pártban sem mutatkozik esély.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.