Ebben persze van némi ráció, hiszen az elmúlt napokban rendezett kisebbségellenes, de hangsúlyosan a romák ellen irányuló utcai megnyilvánulások mögött egyértelműen a „bolgár Vadim Tudor”, Volen Sziderov vezette szélsőségesen nacionalista és idegengyűlölő Ataka (Támadás) Párt áll. Amely nem mellesleg az egyetlen alakulat a szófiai országgyűlésben, mely fenntartja Bojko Boriszov kisebbségben kormányzó jobbközép kabinetét. Az etnikai feszültséget (és feszültségkeltést) azonban hiba lenne kizárólag a választási kampány számlájára írni. A nyolcmillió lakosú Bulgáriában – akárcsak Romániában – sokkal nagyobb a cigányság lélekszáma, mint a népszámlálások során mért 370 ezer, és az is tény, hogy a romák többségének nem sikerült (sokan közülük nem is akartak) integrálódni a társadalomba.
Az persze olaj lenne a tűzre, ha ennek az etnikai csoportnak az életvitelét, sok esetben bűnelkövetésre hajló magatartását faji alapon kezdenék boncolgatni, keresnének rá magyarázatot az érintett országok. Sajnos erre a megközelítésre számtalan példa akad, egyre több nyugat-európai országban, ahol a kelet-közép-európai romák jelenléte egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt években. Viszont eme országok kormányainak – és itt a legnagyobb felelősség Bulgáriára és Romániára hárul – be kell látniuk, hogy a jövőben még inkább számolni kell a mostani bulgáriaihoz hasonló etnikai összecsapásokkal, ha továbbra is csak szemináriumokon és konferenciákon vázolnak hangzatos romaintegrációs stratégiákat, ezek gyakorlatba ültetésére azonban nem képesek. A vészharang ugyanis megkondult: Plovdivban, Várnában, de Marosvásárhelyen és Craiován is megelégelte a többségi társadalom, hogy egyesek nem hajlandók dolgozni, gyereküket iskoláztatni, az adófizetők pénzéből juttatott segélyből élnek, amit ráadásul lopással, rablással egészítenek ki. És innen már csak egy lépés vezet az idegengyűlöletig, amikor a bűncselekménynek már etnikuma is van. A bűnözéshez hasonlóan ennek a mentalitásnak is gátat kell szabni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok