2009. december 02., 11:262009. december 02., 11:26
A többségi hatalmi gőgről tanúskodó, a ceauşescui fasiszta kommunizmus elrománosítási törekvéseit idéző gesztus ugyanabba a sorba illeszkedik, mint a nagyváradi helységnévtábla magyar feliratának lefestése vagy a fasiszta Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi megfélemlítő demonstrációja. (Ez utóbbit az sem igazolja, hogy néhány hőzöngő „székely gárdista” szintén a román nemzeti ünnepen kívánt Kolozsvár főterén demonstrálni. Az ilyen, fölösleges indulatokat gerjesztő, provokatív megnyilvánulásoktól mindkét oldalnak tartózkodnia kell.)
A rendőri akciótól a magyar felirat megtámadásáig terjedő akciók mindegyike részét képezi annak a törekvésnek, hogy elérjék: az őshonos magyar közösség tagjai a lehető legrosszabbul érezzék magukat Romániában. A legelszomorítóbb az egészben az, hogy a „Nagy egyesülés” napjának környékére időzített akciókkal az elkövetők épp az e napon elfogadott gyulafehérvári nyilatkozatot veszik semmibe, hiszen abban azt is leszögezték: a kisebbségek teljes, a széles körű anyanyelvhasználatra is kiterjedő nemzeti önrendelkezést kapnak.
Mindez azonban papíron maradt. Amíg nincs változás, amíg létezik a kettős mérce – Sepsiszentgyörgyön háborítatlanul demonstrálhatnak a román neonácik engedély nélkül, míg Kolozsváron azonnal rohamrendőrök viszik el a magyar tüntetőket, egyébként helyesen – addig számunkra december elseje csupán egyetlen szempont miatt lehet releváns: ez az a nap, amikor az átlagosnál is vehemensebben kérjük számon a bennünket megillető, korábban megígért jogokat.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.