avatar
Balogh Levente

2024. január 26., 11:20

Kétállami taktikázás Izraelben Washington és Teherán között

Miközben Izrael élet-halál harcot vív Gázában a Hamász terroristái elleni háborúban, egyre keményebb diplomáciai csatákba bonyolódik a Nyugattal is, miután Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő bejelentette: a terrorszervezet tavaly októberi brutális támadása miatt már nem tartja elfogadhatónak a palesztin állam létrehozását.

Ami már csak azért is megizzasztotta a nyugati kancelláriák illetékeseit, mert az úgynevezett kétállami megoldás – vagyis Izrael szomszédságában az önálló Palesztina létrehozása, amely a Gázai övezetet és Ciszjordániát ölelné fel – az oslói megállapodások által elindított rendezési folyamat betetőzését jelentené, amit eddig Washingtontól Brüsszelig jóformán mindenki magától értetődőnek tekintett. Még úgy is, hogy a megvalósulásának időpontja enyhén szólva is a jövő ködébe vész.

Netanjahu azonban most bekeményített, ami – legalábbis a nyilatkozatok szintjén – azt jelenti, hogy Izrael már nem akar maga mellett egy palesztin államot. Az ok: az általa jelentett permanens biztonsági kockázat.

Az érvek tulajdonképpen logikusak, hiszen a Gázát irányító Hamász a palesztinok számára nyújtott támogatásokat és segélyeket nem a területen uralkodó borzasztó körülmények javítására használta fel, hanem fegyvervásárlásra, a terrortámadást elkövető fegyveresek kiképzésére.

A legeklatánsabb példa arra, hogy még az sem jelenthet egyértelmű megnyugvást, ha a befolyt pénzekből infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, a vízvezetékek esete, amelyekből végül az Izraelre kilőtt rakétákat gyártották le.

Mindazonáltal Netanjahu hirtelen bekeményítése a saját belpolitikai és Izrael nemzetközi helyzete fényében inkább amolyan taktikázásnak tűnik, amely révén mindkét esetben igyekszik a lehető legjobb eredményt kicsikarni a maga és országa számára.

Közismert, hogy belpolitikai téren már a véres terrortámadások előtt is jelentős konfliktusok voltak a Netanjahu fémjelezte jobboldal és a balliberális ellenzék között. Főleg annak nyomán zajlottak utcai tüntetések, hogy a kormánypárti többség kiiktatni készült a legfelsőbb bíróság azon jogkörét, hogy észszerűségi alapon vizsgálja, és akár meg is semmisítse a törvényeket. Ami egyrészt azért jogos kezdeményezés, mert az észszerűség igencsak nehezen meghatározható gumifogalom, másrészt – hogy, hogy nem – az általában baloldali többségű taláros testület valahogy mindig inkább a jobboldali kormányok idején elfogadott jogszabályokat minősítette észszerűtlennek.

A terrortámadás után aztán azért követelték és követelik Netanjahu távozását, mert az akció teljesen készületlenül érte a hírszerzést és a hadsereget is – ez utóbbi követelés már jogosabb, és a háború után valóban fontos lesz megvizsgálni, milyen felelősséget viselhet Netanjahu és kormánya abban, hogy így leszerepeltek a biztonsági szervek.

A palesztin államot elutasító álláspont célja ebben a kontextusban az, hogy a palesztin terroristákkal szembeni kérlelhetetlen vezető imázsát alakítsa ki magáról, aki még a palesztin államot követelő befolyásos hatalmakkal és a nemzetközi közvéleménnyel is hajlandó szembe menni az ország polgárainak védelmében.

Nemzetközi téren az izraeli alkupozíciók erősítése lehet a cél.

A több mint ezer izraeli polgár életét követelő, túszok elhurcolásával véget ért palesztin terrortámadás-sorozatra válaszul indított megtorló háború elsődleges célja a korábbi nyilatkozatok értelmében a Hamász politikai és katonai képességeinek felszámolása mellett az volt, hogy az esetleg létrejövő Palesztina ne rendelkezhessen érdemi fegyveres erővel, az állami szuverenitás ilyetén csorbítása pedig a nemzetközi közösség körében nem könnyen elfogadható.

Az immár a palesztin állam létjogosultságát teljes mértékben tagadó izraeli állásponttal Netanjahu azt próbálhatja elérni, hogy a külföldi partnerek – és persze ellenségek – belemenjenek abba, hogy a palesztin állam gyakorlatilag semmilyen értékelhető fegyveres potenciállal ne rendelkezzen, és nagy mértékben izraeli ellenőrzés alatt álljon annak fejében, hogy Tel-Aviv egyáltalán hajlandó elfogadni egy ilyen államalakulat létrehozását.

(Mennyivel könnyebb lenne a magukat palesztinnak nevező araboknak és a magukat a „védelmezőjüknek” beállítani próbáló, de csak a saját pecsenyéjüket sütögető környező arab államoknak, ha 1948-ban, amikor az ENSZ határozata nyomán Izrael mellett létre kellett volna jönnie Palesztinának is, elfogadták volna ezt a verziót, és nem inkább Izrael megtámadása mellett döntenek…).

Mindez még kemény diplomáciai tárgyalásokat vetít előre, hiszen mind az Izrael eddigi legfőbb patrónusának számító Washington, mind az EU és a befolyásosabb nyugati államok külön-külön is a kétállami megoldás melletti elkötelezettségüket hangsúlyozzák.

Ami egyrészt legitim álláspont – viszont vélhetően nem független attól, hogy az illető országokban jelentős Izrael-ellenes közhangulat alakult ki. És nem csupán az arab, illetve muzulmán vallású bevándorlók körében, hanem egyes, szélsőballiberális körökben is, amelyek gond nélkül veszik át a palesztin terroristák retorikáját az elnyomó Izrael államról és az általa elkövetett állítólagos „népirtásról” az izraeli hadművelet értelmezését illetően, mintha azt nem a Hamász terrorakciója váltotta volna ki. Közben pedig önfeledten harsogják az arabok jelszavát a Jordántól a Földközi-tengerig terjedő Palesztináról – vagyis egy olyan Közel-Keletről, ahol Izrael nem is létezik. Márpedig ez bőven értelmezhető népirtásra való nem is annyira burkolt felbujtásként…

Arról nem is beszélve, hogy a civil gázai áldozatokért – amellett, hogy a Hamász polgári célpontokba, kórházakba, iskolákba, lakóházakba telepíti rakétakilövőállásait és fegyveres egységeit, és egyébként is túszként bánik a palesztinokkal – a többi arab állam is vaskosan felelős. Nem hajlandóak ugyanis befogadni a gázai menekülteket, hiszen akkor az ellátásukért nekik is felelniük kéne. Így viszont szemforgatva léphetnek fel az izraeli hadsereg által elkövetett „népirtást” elítélve a palesztin ügy fáklyavivőiként.

A soron következő diplomáciai tárgyalásoknak ezért az egyik legfőbb sarokkövének annak kell lennie, hogy az arabok – a palesztinok és az ezzel még adós arab és egyéb, mizulmán többségű országok is – végre maradéktalanul ismerjék el Izrael jogát a létezéshez. Netanjahu mostani kemény álláspontja vélhetően ennek az előmozdítását is szolgálja.

Már csak azért is, mert az egyes nyugati politikusok által Ukrajna esetében elpufogtatott nagy szavak, miszerint az a Nyugatot védené, Izrael esetében valóban igazak.

A háború és annak kimenetele ugyanis bennünket is érint. Nem csupán azért, mert Izrael az ideológiai alapú nyugati bírálatok ellenére a nyugati világot és civilizációt képviseli és védelmezi a térségben, hanem azért is, mert a háborúba közvetve Irán is beszállt csatlósain keresztül. Míg a Hamász és a Hezbollah Izraelt támadja, a jemeni húszik már a Vörös-tenger hajóforgalmát, ami a kőolaj szállításától minden egyéb, a Távol-Keletről érkező termék Európába jutását is befolyásolja. Így ezek jóval drágábbak lesznek, ha nem csitul a konfliktus, és hosszabb útvonalat kell választani – már ha egyáltalán eljutnak ide.

Mindezek alapján jelen állás szerint nem is annyira a Hamász és az arab országok számítanak a legfőbb ellenségnek ebben a háborúban, hanem a Hamászt és a Hezbollahot, a húszikat illetve más terrorista szervezeteket finanszírozó Irán.

A teheráni vezetés akkor kaphatott vérszemet, amikor 2021-ben egy világ döbbent meg azon, hogy az Egyesült Államok fejvesztve, vert seregként vonult vissza Afganisztánból. Ekkor minden rivális, globális vagy regionális hatalmi státusra törekvő ország úgy érezhette: lassan elérkezik az ő idejük, hiszen Washington már nem képes maradéktalanul, a világ bármely pontján ellátni „világcsendőri” feladatait. Hogy ebben igazuk van vagy nincs, az még eldől, azonban láthatjuk, hogy Irán szépen, csendben és főleg hatékonyan építette ki proxyhálózatát a közel-keleti térségben, és amikor érdekei úgy kívánták, aktiválta őket.

Márpedig a síita teokratikus állam vezetői úgy értékelik, hogy az ország stratégiai érdeke a minél szélesebb körű befolyás a közel-keleti térségben, ahol a szunnita többségű országok – főleg Szaúd-Arábia – a riválisai, ehhez pedig egyre erősebb katonai potenciált is kiépített.

Az iráni erőfitogtatás jele a Hamász, a Hezbollah és a húszik támadásai mellett az iráni hadsereg iraki és szíriai „terrorista” – vagyis szunnita, esetleg Amerika vagy Izrael által finanszírozott – célpontok elleni csapássorozata, illetve a forradalmi gárda pakisztáni célpont elleni támadása, ami ellencsapást is maga után vont.

Ez utóbbira még többen vonták fel a szemöldöküket, hiszen Irán egy rivális, szunnita többségű atomhatalmat támadott meg, amire az nem habozott azonnal válaszolni.

Az eszkaláció azonban elmaradt, a jelek szerint a kardcsörtetés ellenére egyelőre „szent a béke”. Aminek az is oka lehet, hogy a célpontok mindkét oldalon a beludzsok voltak, akik a kurdokhoz hasonlóan ország nélküli, több állam területén élő nép, és Pakisztán Beludzsisztán, illetve Irán Szisztán-Beludzsisztán nevű tartományában vannak szeparatista erőik, amelyeket külső hatalmak mellett a szomszéd is támogat.

(Kis túlzással olyan volt az egész, mintha Ukrajna egy, a mai Szlovákia területén fekvő magyar falut lőtt volna, amire válaszul a szlovákok egy kárpátaljai magyar falura mértek volna csapást).

A húszik hajók elleni támadásai eközben egy másik stratégiai célt is szolgálhatnak. Irán Oroszországgal együttműködve egy részben szárazföldi, részben a Kaszpi-tengert is felölelő észak-déli közlekedési folyosó kiépítésén dolgozik, amelyen a távol-keleti árukat szállíthatnák, így a vörös-tengeri forgalom és a Szuezi-csatorna „kilövése” határozottan az előnyére szolgálna. Ennek a lehetőségét tesztelgetheti most az izraeli hadműveletre adott „válaszcsapások” ürügyén.

Ugyanakkor itt jöhet a képbe Kína, amely ugyan egyáltalán nem bánja, ha Amerika befolyása a térségben és általában a világban csökken, az viszont már annál inkább kárt okoz neki, hogy a Kínából Európába tartó szállítmányok veszélybe kerülhetnek a Vörös-tengeren. Ezért lényeges, hogy Peking hogyan reagál a történtekre.

A közel-keleti konfliktus intenzitásának csökkentése, illetve esetleges rendezése most azon is múlik, hogy kinek, milyen eszközökkel és milyen mértékben sikerül az amerikai befolyás térségbeli gyengülésének jeleit észlelő Teherán ambícióit csökkenteni.

Na meg azon is, hogy milyen mértékben képesek egyes nyugati országok kormányai ellenállni annak, hogy a saját szélsőbaloldali terroristasimogatóik határozzák meg az agendájukat a témában.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Ciolacu a porcelánboltban
Gazda Árpád 2024. február 25., vasárnap

Ciolacu a porcelánboltban

Miniszterelnöki mandátuma végén tett látogatást Székelyföldön Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök és miniszterelnök. A román közvéleményt próbálta megnyugtatni, hogy „sosem lesz semmilyen Székelyföld”.

Sulyok Tamás, a köztársasági elnöki szék várományosa tavaly édesapja halálraítéléséről is beszélt a Krónikának
Makkay József 2024. február 23., péntek

Sulyok Tamás, a köztársasági elnöki szék várományosa tavaly édesapja halálraítéléséről is beszélt a Krónikának

A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal, ebből közlünk szemelvényeket.

Trump, Európa mumusa
Balogh Levente 2024. február 23., péntek

Trump, Európa mumusa

A Donald Trump újbóli elnökké választását megakadályozni hivatott világméretű kommunikációs hadjárat legújabb fejleményeként most éppen attól kellene apokaliptikus lelkiállapotba kerülnünk, hogy magára hagyná az európai NATO-szövetségeseket.

Miért hazudnak a román politikusok az ukrán gabonaimportról?
Makkay József 2024. február 20., kedd

Miért hazudnak a román politikusok az ukrán gabonaimportról?

Hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak gabonaügyben is.

A bűnvallástól a jó cselekedetig
Ábrám Zoltán 2024. február 19., hétfő

A bűnvallástól a jó cselekedetig

Köztudott, hogy a Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondását kiváltó kegyelmi ügy érintettje, K. Endre zabolai származású.

Iohannis és a román megfelelési kényszer
Balogh Levente 2024. február 16., péntek

Iohannis és a román megfelelési kényszer

Miközben megfelelési kényszertől hajtva buzgón visszhangozza az Európai Unió konszenzusos döntéshozatali mechanizmusának felszámolását sürgető nyilatkozatokat, Románia gyakorlatilag a saját érdekei ellen lép fel az EU-ban.

Köszönjük, Novák Katalin!
Ábrám Zoltán 2024. február 12., hétfő

Köszönjük, Novák Katalin!

Bár felmérés nincs róla, az eddigi hozzáállások alapján bizonyára nem tévedek, ha kimondom: az erdélyi magyarok döntő többsége szomorú szívvel és megdöbbenéssel vette tudomásul Novák Katalin köztársasági elnök lemondását.

Egy lemondás anatómiája
Balogh Levente 2024. február 11., vasárnap

Egy lemondás anatómiája

Több mint bűn: hiba – hangzik az Antoine de Boulay grófnak, Meurthe megye küldöttének tulajdonított, a napóleoni idők egyik vitatott döntését jellemző bonmot, és most Novák Katalin pedofilügyben hozott kegyelmi döntése is ebbe a kategóriába soroltatott.

Katonadolog
Balogh Levente 2024. február 09., péntek

Katonadolog

Egy országot kergetett pánikba a román hadsereg vezérkari főnöke felelőtlen kijelentésével, amely szerint előbb-utóbb orosz támadás várható Moldova ellen is, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk.

Tanár-diák-szülő konfliktus, amit a tanügyi rendszer nem tud kezelni
Makkay József 2024. február 07., szerda

Tanár-diák-szülő konfliktus, amit a tanügyi rendszer nem tud kezelni

Tanár-szülő konfliktusokról szóló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre megoldást kell találni. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.

Vélemény
avatar
Gazda Árpád: Ciolacu a porcelánboltban

Miniszterelnöki mandátuma végén tett látogatást Székelyföldön Marcel Ciolacu szociáldemokrata ...

avatar
Balogh Levente: Trump, Európa mumusa

A Donald Trump újbóli elnökké választását megakadályozni hivatott világméretű kommunikációs ...

avatar
Makkay József: Miért hazudnak a román politikusok az ukrán gabonaimportról?

Hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak ...

Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport