Amikor a tavalyi parlamenti választások hosszan elhúzódó kampányában Victor Ponta elõször beszélt a kenyér általános forgalmi adójának csökkentésérõl, erõs népvezérként, rettenthetetlen hódítóként állt a szószéken.
2013. július 31., 22:422013. július 31., 22:42
2013. július 31., 22:432013. július 31., 22:43
És a tömeg hitt neki: a szociálliberálisok kétharmados többséget szereztek a parlamentben, akkora hatalomhoz jutva, amely eloszlatta a kételyeket afelõl, Romániában most ki is az úr.
Ahogy azonban telt az idõ, egyre késõbbre tolódott az áfacsökkentés idõpontja, egyre több velejáró probléma merült fel, és egyre inkább világossá vált ezen a téren is, hogy a nagyúrnak bizony engedélyekért kell ide-oda futkosnia. Pedig a kampányban még szó sem volt arról, hogy a rendkívül népszerû intézkedés véghezvitelére rá kell bólintaniuk külsõ hatalmaknak is. Elképesztõ, ami most történik: a valaha erõsnek hitt népvezér, Victor Ponta ma már nyilatkozatai szintjén sem akar választóinak megfelelni, hiszen odáig süllyedt, hogy a kenyér áfacsökkentésével már nem is az állampolgároknak, hanem a Nemzetközi Valutaalapnak akar bizonyítani.
Az intézkedés haszna tekintetében szkeptikus IMF ugyanis csak kísérleti jelleggel adott engedélyt a forgalmi adó 15 százalékos csökkentésére – ha nem hozza meg az adócsalás visszaszorítása terén várt eredményt, akkor elveszik a gyerektõl a játékszert. Ponta közben félelmében esedezve fordul a lakossághoz és az iparosokhoz: legyenek szívesek számlát kérni kenyérvásárláskor, illetve fizessék már be az adót, mert ellenkezõ esetben a kormány magára marad a játékban, s még a csörgõt is elveszik tõle.
Az pedig mindennek a teteje, hogy könnyen megtörténhet, a kenyeret változatlan áron lehet majd megvásárolni, miközben – a költségvetési kiesés pótlásaként – más termékek akár 40 százalékkal is megdrágulhatnak, még sötétebbé téve például a szeszes italok piacát.
Itt tartunk most. Ennek azonban pozitív hozadéka is lehet: a román kiszolgáltatottság láttán talán egyre többen megértik, miért is kiadók az IMF egykoron volt budapesti képviseletének irodái.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!