Katalónia – Erdély

Az elszakadási szándéknak általában negatív élmény áll a hátterében. Valószínűsíthető, hogy ezzel Katalónia, illetve a hét és fél milliós autonóm tartomány lakosainak a fele is így van.

Benkő Levente

2012. november 27., 09:092012. november 27., 09:09

 Mert bizonyára negatív élményt jelenthet, ha Barcelona eurómilliárdokkal többet fizet be a központi spanyol államkasszába, mint amennyit onnan visszakap. S az országos átlagnál iparosodottabb és gazdagabb régió negatív érzéseit bizonyosan erősíti az a tény, hogy a befizetés- részesülés katalánok által sérelmezett arányának valamelyes kiegyenlítéséről a központot képviselő, spanyol miniszterelnök tárgyalni sem hajlandó.

Ha szabad így mondanom: Mariano Rajoy kormányfő mentségére legyen mondva, a gazdasági válság éppen elegendő bajt zúdított az ibériai ország nyakába; s akkor ott van ugye, az emberileg megkérdőjelezhetetlen szempont: a sorsközösség vállalása, biblikus szóhasználattal élve egymás terhének a hordozása.

Az elvi megközelítésnél maradva: házunk táján, Erdélyben évtizedes léptékben mérhető panaszként rójuk fel a központi hatalomnak, hogy ez az országrész messze aránytalanul kevesebbet kap vissza, mint amennyit az államkasszába befizet, s ilyeténképpen tulajdonképpen ez a szebbre és jobbra érdemes országrész tartja el a másik kettőt, Moldvát és Havasalföldet. Nincsenek friss adataim arról, hogy ez az állítás ma már érvényes-e vagy sem, s ha igen, milyen mértékben. De azt látom, hogy egy, a katalán mintához hasonló, ahhoz legalább egy cseppet közelítő példája vagy legalábbis elvi megközelítése az autonómiának, magyarabbul és érthetőbben: a feladatok és jogkörök leosztásáról, valamint az ezek működ(tet)éséhez szükséges pénzeszközök biztosításáról mindezidáig csak mi, magyarok beszéltünk.

Többnyire önmagunknak, a románokkal nem eleget, s magunk között is keveset. Mert a tisztánlátást előre gyártott sablonok és indulatok zavarják, és nincs az a partner, aki látni akarná, hogy Bukarest Erdélyt enyhén túlozva is lezüllesztette az eltelt néhány évtized során. Gazdaságilag s a gondolkodásmódot tekintve annál inkább. Pedig Katalónia és Erdély között lényeges különbség, hogy utóbbiban szó sincs önálló államisági törekvésekről.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével