2010. november 02., 10:282010. november 02., 10:28
Mert miért is tennék ezt? A szülőkkel való kapcsolattartásra ma már számos modern eszköz szolgál, ha valami gond vagy közölnivaló akad, akkor ott a mobiltelefon vagy az internet, és seperc alatt meg lehet beszélni bármit, ami fontos.
Például be lehet számolni a sikerekről, panaszkodni lehet a sikertelenségek és a bürokrácia miatt, lehet szidni a rendszert és a körülményeket, de akár olyan prózai dolgokban is tanácsot lehet kérni, hogy kicsapódik-e a majonéz, ha fordítva kavarjuk. Ifjak számára a hazatérés tehát sokkal inkább jelenti a találkozást a régi barátokkal, ismerősökkel, egy-egy jó bulit itthoni környezetben, itthoni kedves régi helyeken.
Számomra eléggé nehéz volt ezt elfogadni, de igyekszem hősiesen tolerálni a helyzetet és jó képet vágni hozzá, mert egy szülő mit meg nem tenne azért, hogy a gyermeke jól érezze magát otthon. Így van ezzel szomszédasszonyom is, akinek a lánya Angliában él, és még ritkábban adatik meg neki a lehetőség, hogy hazatoppanjon a messzi idegenben élő gyermeke. Nála általában hónapokkal előtte lehet tudni, mikor jön haza a lánya, és hosszú estéken át olykor órákig nyúló beszélgetésekben egyeztetik telefonon, mit kíván, mit is enne legszívesebben az anyja főztjei közül majd, ha hazatér.
Aztán a várva várt időpont előtt egy héttel szomszédasszonyom már készülődni kezd, minden szükséges hozzávalóval feltölti a hűtőszekrényt és a kamrát, hogy aztán az utolsó napokban szinte mást se csináljon, csak süsse-főzze a finomabbnál finomabb falatokat. A hazatérő lány pedig épp csak belekóstol a rengeteg finomságba, aztán rövid telefonos egyeztetés után közli, neki most mennie kell, mert dolga akadt, aztán majd jön dolgavégeztével, és talán még a maradékot is elfogyasztja.
Azzal sarkon fordul, mire édesanyja felocsúdna, már az ajtón kívül van, és órákba telik, amíg megint hazatér, de csak további rövid telefonos egyeztetés erejéig, és kezdődik minden elölről. Csipeget a finomságokból, egyeztet, és eltűnik. Így nem csoda, ha az utóbbi csipegetős-eltűnős látogatás utolsó napján az Angliában élő szomszédlány édesanyja dühösen kifakadt: „Már alig várom, hogy visszamenjen, mert akkor legalább telefonon egy jót beszélgethetek vele.”
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.