2010. november 02., 10:282010. november 02., 10:28
Mert miért is tennék ezt? A szülőkkel való kapcsolattartásra ma már számos modern eszköz szolgál, ha valami gond vagy közölnivaló akad, akkor ott a mobiltelefon vagy az internet, és seperc alatt meg lehet beszélni bármit, ami fontos.
Például be lehet számolni a sikerekről, panaszkodni lehet a sikertelenségek és a bürokrácia miatt, lehet szidni a rendszert és a körülményeket, de akár olyan prózai dolgokban is tanácsot lehet kérni, hogy kicsapódik-e a majonéz, ha fordítva kavarjuk. Ifjak számára a hazatérés tehát sokkal inkább jelenti a találkozást a régi barátokkal, ismerősökkel, egy-egy jó bulit itthoni környezetben, itthoni kedves régi helyeken.
Számomra eléggé nehéz volt ezt elfogadni, de igyekszem hősiesen tolerálni a helyzetet és jó képet vágni hozzá, mert egy szülő mit meg nem tenne azért, hogy a gyermeke jól érezze magát otthon. Így van ezzel szomszédasszonyom is, akinek a lánya Angliában él, és még ritkábban adatik meg neki a lehetőség, hogy hazatoppanjon a messzi idegenben élő gyermeke. Nála általában hónapokkal előtte lehet tudni, mikor jön haza a lánya, és hosszú estéken át olykor órákig nyúló beszélgetésekben egyeztetik telefonon, mit kíván, mit is enne legszívesebben az anyja főztjei közül majd, ha hazatér.
Aztán a várva várt időpont előtt egy héttel szomszédasszonyom már készülődni kezd, minden szükséges hozzávalóval feltölti a hűtőszekrényt és a kamrát, hogy aztán az utolsó napokban szinte mást se csináljon, csak süsse-főzze a finomabbnál finomabb falatokat. A hazatérő lány pedig épp csak belekóstol a rengeteg finomságba, aztán rövid telefonos egyeztetés után közli, neki most mennie kell, mert dolga akadt, aztán majd jön dolgavégeztével, és talán még a maradékot is elfogyasztja.
Azzal sarkon fordul, mire édesanyja felocsúdna, már az ajtón kívül van, és órákba telik, amíg megint hazatér, de csak további rövid telefonos egyeztetés erejéig, és kezdődik minden elölről. Csipeget a finomságokból, egyeztet, és eltűnik. Így nem csoda, ha az utóbbi csipegetős-eltűnős látogatás utolsó napján az Angliában élő szomszédlány édesanyja dühösen kifakadt: „Már alig várom, hogy visszamenjen, mert akkor legalább telefonon egy jót beszélgethetek vele.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok