Lassan olyan szerepet tölt be a román labdarúgásban a nemzetközi Sportdöntõbíróság, mint a kormányzatban a Nemzetközi Valutaalap: megkérdezése és beleegyezése nélkül semmilyen döntés sem születik meg.
2013. augusztus 04., 20:292013. augusztus 04., 20:29
2013. augusztus 04., 20:302013. augusztus 04., 20:30
A szövetség lassan házhoz jár a pofonért a lausanne-i sportjogászokhoz, mintha a vezetõk egyszerűen képtelenek lennének a szabályoknak megfelelõ döntéseket hozni.
Most éppen a román futballban amúgy elhanyagolható tényezõnek számító Concordia Chiajna nyert pert Svájcban az FRF ellen, a Rapid megmentésére kitalált osztályozó ügyében. A bukaresti futballvezérek pedig megint szívhatják a fogukat, hiszen ezek a „lausanne-i bölcsek\" (a gúnyos idézet Valentin Alexandrutól, a profi liga fõtitkárától származik) ezúttal is érvénytelenítették a szabályok megkerülésével hozott döntésüket.
Nem az a gond, hogy borult a program, hogy a Concordia csapata érdemi felkészülés és igazolások nélkül kell hogy fejest ugorjon a már tíz napja zajló bajnokságba. Az sem gond, hogy két mérkõzést újra kell játszani, egynek pedig új idõpontot találni. És még az sem, hogy a Rapid alászáll az alsóbb ligák poklaiba.
A probléma továbbra is a futballvezérek lassan negyed évszázada változatlan gondolkodása és hozzáállása. Még mindig azt hiszik, hogy nekik mindent lehet, hogy az általuk létrehozott szabályok pont rájuk nem vonatkoznak. Még mindig azt hiszik, hogy mindent megúszhatnak, miközben alig van köztük olyan, akinek ne zajlana éppen valamilyen köztörvényes pere. Jórészük ellen elmarasztaló ítélet is született elsõ- vagy másodfokon, de õk még mindig reménykednek a fellebbezés utáni felmentésben.
A futballból és nem a futballért élõ alakok irányítják még mindig a romániai labdarúgást, akiknek egyetlen érdekük, hogy a lehetõ leggyorsabban a szõnyeg alá söpörjék mocskos ügyekeit, hogy aztán nyugodtan tovább halászhassanak a zavaros vizekben. Mihai Eminescunak fogalma se lehetett a labdarúgásról, mégis tökéletesen jellemzi ezeket az embereket: „Káoszból jöttem, hagyd, Uram, / hogy abba visszamenjek.\"
Mert a román fociban csak egyetlen dolog megváltoztathatatlan: a káosz.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!