2012. február 13., 09:442012. február 13., 09:44
Történik mindez abban az országban, amelynek belügyminisztériuma több százezer eurót költött különböző haváriák esetén gyakorlatba ültetendő akciótervek kidolgozására, és amelynek kormánya több mint egymilliárd euróból kíván ultramodern amerikai vadászgépeket vásárolni. Eközben viszont bármilyen természeti csapás sújtja az országot, a hatóságokat rendszerint váratlanul éri a hóvihar, az özönvízszerű esőzés vagy az árvíz, a katasztrófavédelmi alakulatok felszereltsége gyenge, általában pedig jelentős késéssel avatkoznak be az ítéletidő sújtotta vidékeken.
Miközben több tucat településen a fagyhalál közelébe vagy életveszélyes állapotba került betegekhez is képtelenek voltak eljutni a mentőalakulatok, a prefektusok élő tévéműsorban vitatkoztak a megyei tanácselnökökkel és polgármesterekkel az elszigetelt falvak és emberek, a kivezényelt erőgépek pontos számáról, politikai presztízskérdést kreálva még a hóeltakarításból és a vészhelyzet elrendeléséből is. Gyakorlatilag ez volt a jellemző a mintegy három hete tomboló „fehér terror” idején a Kárpátokon túli területekre, ahol a központi és a helyi hatóságok mintha csak az elmúlt hét végén eszméltek volna rá, hogy nagy a baj, és minden eszközt be kell vetni a bajbajutottak megmentésére.
A frissen beiktatott Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfőt vezető publicisták és elemzők ízekre szedték amiatt, hogy szóvá merte tenni: a hólepte falvakban sokan karba tett kézzel szemlélték, amint a katonák kiássák házukat, utcájukat a méteres hó alól. Eközben a következő napokra újabb bőséges havazást jósolnak a meteorológusok, abba pedig belegondolni is rossz, mi lesz a hóhegyek övezte vidékeken tavasszal, az olvadás beköszöntével. Valakinek talán ideje lenne ébresztőt fújnia ott a Kárpátokon túl, mert máris késő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Látogatottsági adatok