2009. szeptember 10., 10:392009. szeptember 10., 10:39
Nevezetesen az, hogy tavasszal országgyűlési választások esedékesek, ami már ilyenkor, több mint fél évvel az esemény előtt jelentős befolyást gyakorol az érintett csatornák műsorpolitikájára. Hiszen köztudott, hogy sem a Tv 2-t, sem az RTL Klubot nem úgy tartja nyilván a közvélemény, mint olyan adót, amely különösebben hezitálna, ha jókorát lehet rúgni a konzervatív oldalba.
Nos, a jelenlegi helyzetben, amikor röpke hét hónappal a választások előtt már olyannyira lefutottnak tűnik a játszma, hogy a baloldal legfeljebb akkor nyerhetné meg a választásokat, ha a soron következő Fidesz-kongresszuson megjelenne egy dimenziókapu, és az összes résztvevőt valahová az Alfa Centauri környékére teleportálná, kétféle megoldás kínálkozik. Az érintett csatornák vagy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általuk eddig futtatott pártok mégse dőljenek be a választásokon, vagy megpróbálnak sodródni az árral, és kissé átpozicionálni magukat. (Létezik még egy harmadik verzió, amely szerint megpróbálnak korrektül és tárgyilagosan tudósítani a politikai eseményekről, de hát a magyar valóságot ismerve ez élből elvethető.)
Az őszből eddig eltelt tíz nap tanúsága szerint a két csatorna különböző utakat választott. A Tv 2-nél rájöttek, hogy talán mégsem árt jóban lenni azzal az oldallal, amely a műsorszórási díjról dönthet, ezért aztán már a Debrecen–Levszki-meccs után hirtelen feltűnt a pálya szélén Orbán Viktor, akit hosszasan interjúvoltak a BL-szereplés lehetőségeiről. Az igyekezet dicséretes, bár azért nem árt vigyázni, nehogy túlzásokba essenek. A Jóban, rosszban című sorozatban például nagyon hülyén festene, ha a Csillagvirág klinikán hirtelen vezető jobboldali politikusok bukkannának fel.
Hanem az RTL Klubot más fából faragták. Az adó illetékesei úgy döntöttek, ők azért is megpróbálnak a tornádóval szemben pisilni, ezért aztán most ott állnak vizes nadrágban, összeszorított foggal a csatorna prominensei, és hol kórusban, hol felváltva gyalázzák a jobboldalt. Az, hogy a híradóban két tömegbaleset között az edelényi polgármester romákkal és homokosokkal kapcsolatos kijelentéseit boncolgatják hosszasan, el is törpül amellett, hogy a csatorna zászlóshajójának számító, tizedik születésnapját ünneplő Heti hetes első adásában már az első visszatekintő bejátszásban a Fidesz-kormányt ekézték, majd ezt követően elhangzott a költői kérdés: ez vajon a múlt vagy a jövő?
Hogy mi a megoldás? Talán közhelyes, de az idegrendszer kímélése okán célszerűbb inkább ismeretterjesztő csatornákat nézni. A hiénák vadászati szokásairól vagy Tiberius császár orgiáiról szóló dokumentumfilmek nem csupán kikapcsolódással egybekötött elmepallérozódásra biztosítanak lehetőséget, de az ember erkölcsi érzékét is kevésbé károsítják.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.