Lassan óvodai szintû vetélkedésre kezd emlékeztetni a Traian Bãsescu államfõ és Victor Ponta miniszterelnök közötti rivalizálás.
2013. július 28., 20:342013. július 28., 20:34
Az „apró\" különbség csupán az, hogy nem a kislapát vagy a dömper a brusztolás tétje, hanem a hatalom, illetve az ország sorsa. Pedig a két politikus a tavalyi parlamenti választások elõtt „megnemtámadási\" szerzõdést kötött egymással, amely eddig a kisebb-nagyobb döccenõk ellenére működött.
Most viszont az elnök úgy döntött: a CFR Marfã magánkézbe adási eljárásának lezárásáig nem nevezi ki az új közlekedési minisztert, hogy ezáltal „rátolja\" az ügyvivõ miniszteri tisztséget betöltõ Pontára a felelõsséget a vasúttársaság áruszállító ágazatának privatizációjáért. Ponta pedig visszaütötte a labdát: miután a kormány elfogadta a privatizációs szerzõdést, egyszerűen átpasszolta azt végsõ jóváhagyásra a Legfelsõbb Védelmi Tanácshoz, amelynek az államfõ az elnöke.
Némileg meglepõ lehet, hogy az ellenségeskedést éppen Bãsescu élesztette újra, hiszen immár kevesebb mint másfél év van hátra államfõi mandátumából. Azonban az elnök nem véletlenül vett színpadias búcsút márciusban a korábban általa vezetett Demokrata-Liberális Párttól, amikor nem az általa támogatott Elena Udreát választották elnökké, és nem véletlenül hívta életre a most párttá alakult Népi Mozgalmat.
Esze ágában sincs visszavonulni a nagypolitikából, miután elhagyja az államfõi rezidenciát, ahhoz viszont, hogy az új politikai projekt számára kellõ hátszelet biztosítson, illetve hogy a kormány hitele a lehetõ legnagyobb mértékben csökkenjen, nem ülhet a babérjain a Cotroceni-palotában. Korábbi szokásához híven aktívan részt kell vennie a napi politikai közbeszéd tematizálásában, hogy mind önmagát, mind újonnan gründolt pártját elõtérbe tolja.
A mostani adok-kapok – amelyhez az ürügyet és a muníciót az elõzõ közlekedési miniszter börtönbüntetésre ítélése és a CFR Marfã privatizációja körüli kérdõjelek szolgáltatják – tehát csak a kezdete egy újabb hosszú politikai csatározás-sorozatnak. Bãsescu már most elkezdte a kampányt a jövõ évi európai parlamenti választások és államfõválasztás elõtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!