2009. május 05., 11:572009. május 05., 11:57
Ha a képviselő-püspök várakozása talán túlzottan optimistának mondható is, a derűlátás annyiban mégis reális, hogy a két szervezet közös indulása nyomán már nem azon kell tépelődnünk, hogy megmarad-e a magyar képviselet az európai törvényhozásban – a bejutás ugyanis biztosnak tűnik –, hanem azt találgathatjuk, hogy a listáról hányan jutnak majd mandátumhoz.
Hátradőlni azért még korai lenne, hiszen köztudott, hogy a lista korántsem a romániai magyarság egészének összefogását tükrözi. Az MPP nem csatlakozott, és a Székely Nemzeti Tanács sem támogatja a közös indulást. Az RMDSZ és az EMNT ezzel a jelek szerint tisztában is van, ezért nem véletlen, hogy kampánynyitó rendezvényét épp az MPP fellegvárának tekintett háromszéki térségben szerveztékmeg.
Kérdés, ez az “erődemonstráció” mennyire lesz képes meggyőzni a polgári párt szimpatizánsait arról, hogy mégis a közös listára szavazzanak. Az eddigi tapasztalatok alapján még az is előfordulhat, hogy nyitott kapukat döngetnek, mivel az MPP helyi vezetőinek jelentős része és Szász Jenő pártelnök között már hosszú ideje jelentős ellentét feszül, és sokan érezhetik úgy: az összefogástól való távolmaradás csak növeli az MPP elszigeteltségét.
Márpedig Szász személye szinte garancia arra, hogy az MPP a jövőben is marginális szereplő marad, az viszont, ha az RMDSZ-EMNT lista jelentős támogatást érne el az RMDSZ számára az utóbbi időkben “idegen” pályának számító Háromszéken, az újabb fricska lenne a Szász képviselte irányvonalnak. Persze Tőkés RMDSZ-hez való közeledését is érték bírálatok, ezért is nem tekinthető egyértelműnek, hogy a közös lista jelentős mozgósító erővel bír majd.
Ahhoz ugyanis az szükséges, hogy a két alakulat hiteles programot fogalmazzon meg, amely meg tudja győzni a választót: az RMDSZ-nek nem csupán Tőkés nevére, Tőkésnek pedig nem csupán a biztos befutó helyre volt szüksége. Hanem elszántan, ésszerű és konkrét stratégia alapján kívánják képviselni az autonómia és a magyarlakta vidékek gyarapodásának ügyét.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.