Iráni váltás

Igencsak zűrzavaros helyzet alakult ki Iránban az elnökválasztás nyomán. Hogy a vitában kinek van igaza, azt csak sejteni lehet – egy diktatúrában igencsak nehéz elfogadni azt érvként, hogy az ország törvényei lehetetlenné teszik a választási csalást, tehát ilyesmi nem is történhetett.

Balogh Levente

2009. június 22., 10:442009. június 22., 10:44

Persze a kép némileg árnyaltabb, ugyanis Iránt mégsem lehet ugyanúgy diktatúrának minősíteni, mint mondjuk Észak-Koreát, amellyel kapcsolatosan a Nyugat nem csupán feltételezi, hogy atomfegyverrel rendelkezik, hanem épp a közelmúltban bizonyosodott be, hogy a sztálinista ország az atomhatalmak sorába lépett. Irán vitán felül messze áll attól, hogy demokáciának lehessen nevezni:

1979-ben teokratikus berendezkedésű állammá vált, amelyben a legfőbb hatalmat az első számú vallási vezető, a legfőbb ajatollah birtokolja. Bár nem csupán egy párt van, és az államfőt is közvetlen szavazással választják meg, az Őrök Tanácsa nevű, félig világi, félig vallási testület már előre megszűri a jelölteket, akik közül így csak azok állhatnak a startvonalhoz, akik a rendszer szempontjából megbízhatók. Mégis, ne feledjük, hogy Khomeini ajatollah iszlám forradalma előtt sem a legdemokratikusabb rendszer volt uralmon a perzsa államban: Reza Pahlavi sah puha diktatúrája, hibás gazdaság- és belpolitikája nélkül nem álltak volna tömegek a sahot elűző főpap rendszerének pártjára.

A sah rendszerének egyetlen pozitívuma volt – legalábbis Washington szemében – : az, hogy feltétel nélkül Amerika-barát volt. A jelentős kőolajtartalékokkal rendelkező Irán most azért fekete bárány, mert ellenzi, hogy Washington kvázigyarmatává váljon, mint ’79 előtt. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a Mahmúd Ahmadinezsád elnök által alkalmazott, élesen Amerika- és Nyugat-ellenes retorika a helyes út.

Épp ez a mostani konfliktus tétje: a tüntetők azt szeretnék, ha a  szélsőséges politikához ragaszkodó főpapok és szószólójuk, Ahmadinezsád háttérbe szorulnának, hogy egy, az ország szuverenitását ugyan föl nem adó, de annak megőrzését nem a folytonos konfliktusgerjesztésben látó vezető vegye át a helyüket. A reformerők most a jelek szerint csatát vesztettek. Ám az események azt jelzik, egyre szélesebbek a repedések a korábban megdönthetetlennek tűnő, szinte az egész nemzet támogatását élvező iszlamista rendszer alapjain.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében
2025. június 13., péntek

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Nicuşor Dan diplomáciája
Nicuşor Dan diplomáciája
2025. június 13., péntek

Nicuşor Dan diplomáciája

2025. június 10., kedd

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt
2025. június 06., péntek

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Elsöpör az AUR-hullám?
Elsöpör az AUR-hullám?
2025. június 06., péntek

Elsöpör az AUR-hullám?

2025. június 04., szerda

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Huszárok a sós vízben
Huszárok a sós vízben
2025. június 04., szerda

Huszárok a sós vízben