Az Orbán-kormánynak hosszú ideje felróják kül- és belföldön egyaránt, hogy hipersebességgel alkot törvényeket, módosítja az alkotmányt, maximálisan kiaknázva az Országgyűlésben birtokolt kétharmados többségét.
2013. április 29., 09:252013. április 29., 09:25
Ezzel szemben a Victor Ponta vezette bukaresti kabinet és az ugyancsak kétharmados túlsúllyal rendelkező balliberális koalíció egyáltalán nem vádolható azzal, hogy követhetetlen gyorsasággal hozná a rendeleteket, fogadtatná el a jogszabályokat. Ellenkezőleg: a szociáldemokraták és liberálisok olyan óvatosak a kormányzás és a törvényalkotás terén, mintha támogatottságuk ingatag lábakon állna.
Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló jóvátételi törvényen kívül gyakorlatilag semmilyen nagy horderejű intézkedés nem fűződik Pontáék nevéhez. Ráadásul a restitúciós jogszabályt is a parlamenti vita megkerülésével, felelősségvállalással „nyomták le\" a parlament torkán.
Ennek a totojázásnak több oka is van. Először is egyre nyilvánvalóbb már az USL-en belül is, hogy a különböző politikai érdekek által feszített koalíció legfeljebb a 2014-es államfőválasztásig tart ki, de az sem kizárt, hogy az EP-megmérettetést sem éli túl. Másrészt a koalíció szociáldemokrata társelnöke, Victor Ponta kormányfő annyira megijedt a tavaly nyári, a román jogállamiságot alapjaiban megrendítő intézkedései miatt kapott uniós fejmosástól, hogy azóta minden fontosabb döntés előtt Brüsszelbe szalad egyeztetni.
De nem is ez a fő baj, hanem hogy a régióátszervezés kapcsán ismét ki akarják iktatni a parlament szerepét, az újonnan megrajzolt közigazgatási egységekre pedig a mímelt decentralizáció jegyében átruházzák a felelősséget, a források oroszlánrészét viszont Bukarest továbbra is megtartaná magának. Erre utal a nagy földgáztársaságok menedzsmentjének Medgyesről a fővárosba költöztetésének terve vagy az a kijelentés, hogy a háromlépcsős adózás bevezetése után a települések és a régiók mindhiába fognak pénzt „kéregetni\" a kormánytól.
Nem csoda, ha ilyen feltételek mellett a községek és a városok mellett a majdani régiók vezetői közel sem úgy számolnak majd vissza a decentralizációig, mint a kisiskolások a vakációig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!