Vasárnap este Kolozsvár fõterén úgy tűnt, a több tízezres nézõseregnek nem hiányzott egy modern, szájbarágós mai jelképekkel teletűzdelt István, a király: a közönség nagyon szerette Szörényi Levente és Bródy János kultikus rockoperáját aktuálpolitikai vonatkozásainak erõltetése nélkül is.
2013. augusztus 26., 22:132013. augusztus 26., 22:13
A Te kit választanál? című nyitódal nem a szavazathajhász kampányokat, politikusaink nyájas ígérgetéseit, egymás ellen intézett támadásait és hatalmi harcait juttatta eszünkbe, hanem életünknek azt a felejthetetlen idõszakát, amikor lassacskán felismertük, megtanultuk, milyen erõteljes hatással lehet ránk, de egy teljes közösségre is a zene, a magyar rock, s ennek egyik csúcspontja, az István, a király.
Vasárnap este Kolozsvár fõterén Feke Pálnak elhittük, hogy õ is ugyanúgy István, mint Varga Miklós azokon a lemezeken, magnókazettákon és televíziós felvételeken, amelyeket oly sokat hallgattunk, néztünk. Bár jól tudtuk, hogy végül Koppány húzza a rövidebbet, a trónkövetelõ jeleneteinél ugyanúgy drukkoltunk neki, mint régen – mindig azzal a szereplõvel azonosultunk, amelyik éppen soron következett, hiszen a történelmi testvérharc minden fõbb mozzanatát hihetetlenül lebilincselõen ültették át a dalok világába.
Ennek pedig semmi köze mai pártvezéreinkhez és politikai csatározásaikhoz – nem hinném, hogy éneklés közben valaki arra gondolt volna éppen, hogy például minek keménykedik az egyik párt, vagy miért puhány a másik. Az viszont talán mindenkin átfutott, hogy milyen sokan vagyunk, és milyen jó, hogy vannak még dolgok a világban, amelyek össze tudnak hozni minket, és vannak még olyan helyek Erdélyben a Székelyföldön kívül is, ahol mindez megtörténhet.
És a Kolozsvári Magyar Napok remélhetõleg nemcsak nekünk mutatta meg ismét, hogy így is lehet, hanem azoknak a félrenevelt tudatlanoknak is, akik eddig Magyarországra vagy Ázsiába ûztek volna minket. Büszkén állíthatjuk, hogy ma már nem ez a közhangulat a kincses városban, ezt az áldásos állapotot pedig csakis úgy lehet fenntartani, ha minden adódó alkalommal megmutatjuk, mennyien, illetve milyenek is vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!