2008. december 22., 19:162008. december 22., 19:16
A füled is mintha be lenne dugulva, folyton zúg a fejed, ráz a hideg, vagy épp izzadsz, naphosszat folyik az orrod, tüsszögsz, vagy köhögsz, jobb esetben a kettőt egyszerre. Ez az irdatlan állapot a nép hű betegsége, az influenza, hűlés, nátha, ki hogy ismeri. Megelőzni tulajdonképpen lehetetlenség. Hiába öltözöl fel, a levegőben mindig ott van a vírus, ami pillanatok alatt mászik be a bőröd alá. A védőoltás arra jó, hogy nem dönt ágynak a betegség. Ha mégis, akkor majd azt mondják a készítői, nem erre a fajtára volt kidolgozva.
A lábon állva átevickélt betegség talán még rosszabb, mert ágyba fekve három nap alatt kihevered, és még pihensz is, különben meg két hétig tart és fennáll a veszélye, hogy másokra is átragasztod, esetleg nem kúrálod ki rendesen, ami később komplikációkhoz vezethet. Olyan érzés kerít hatalmába, mintha a környezeted felett lebegnél, a betegséggel töltött napjaidat mintha átaludnád, ami az alatt történik, mintha egy álom töredéke lenne.
De manapság az influenzát nem betegségként kezelik, egy állapot, s aki ágynak esik tőle, gyenge, vagy kényes. Hiszen ott van a sok csodagyógyszer, a pezsgő, a krémes, a zselés, a szirupos, a szilárd, toroknak, mandulának, gégének, citrommal, mézzel, majoránnával, köménnyel, bodzával, szóval mindennel, ami egy mezőn az utadba akadna. Ahhoz, hogy a társadalom elismert tagja legyél, legalább három gyógyítási módot ismerned kell. Képes vagy önmagad diagnózisát felállítani, szakértelemmel veszed elő a megfelelő orvosságokat a házi patikából.
Intelligens gyógyszereket tömsz magadba, mindenféle orr-, toroktisztítót szagolgatsz, és azt számolod, kibírod-e tüsszentés nélkül azt a negyed órát, amit buszon kell eltöltened. Mert egy kis náthától nem áll meg a világ. Annyira harcolsz a betegség ellen, ami alattomos módon ki akar zökkenteni a hétköznapjaidból, hogy észrevétlenül kétszer annyi dolgot vállalsz magadra. S mindezt azért, hogy ne gondolják, gyenge az immunrendszered, nem ijedsz meg egy kis köhögéstől, mert ez már nem trendi.
Közben nem is gondolsz a legyengült szervezetedre, ami minden más megpróbáltatás mellett küzd a gyógyulásért, te pedig kizárólag mesterségesen vagy hajlandó segíteni neki, mert más módszer sok időbe telne. Ennyit nem veszíthetsz, nincs időd magaddal törődni, azt majd elvégzik a vitaminok.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.