2009. április 27., 11:472009. április 27., 11:47
A kongresszust két választás – egy parlamenti és egy európai törvényhozási – között tartották meg, ami egyrészt alkalmat adott arra, hogy összegezzék a tavalyi megmérettetés tanulságait, és a kormányból való kikerülés kudarcát az elmúlt tizenkét év kormányzati sikereinek hangsúlyozására irányuló kommunikációval próbálják feledtetni.
Másrészt lehetőséget biztosított arra, hogy a következő választás előtt az RMDSZ összevonja sorait, és az EMNT-vel kötött megállapodás nyomán a romániai magyarság majdnem teljes egysége egyik megteremtőjeként jelezze a választók felé: továbbra is méltó a bizalmukra. Az időzítés azért is előnyös az RMDSZ számára, mert a parlamenti megmérettetésekkel még nem zárul le a voksolások sora: ősszel államfőválasztás is lesz, így az újraválasztásra törekvő, és a magyarok szavazataira is hagyományosan számító Traian Băsescu államfő sem tehette meg, hogy a kongresszus alkalmából ne forduljon közvetlen üzenettel a magyar közösséghez.
A kampányidőszak pedig kegyelmi időszakká vált: az elnök – mintegy kompromisszumos megoldásként – hitet tett a kulturális autonómiát rögzítő kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása mellett. Persze a băsescui kommunikációban a kulturális autonómia a kisebbik roszszat jelenti a területi önrendelkezéssel szemben, amit néhány elejtett megjegyzése szerint alkotmányellenesnek tart, ám ez inkább a nacionalista románok irányába tett gesztusként értelmezhető, amivel azt kívánta kompenzálni, hogy a rendszerváltás után ő az első nagy befolyású román állami tisztségviselő, aki legalább részben legitimálta a magyar közösség autonómiatörekvéseit.
Bár egy kampányban tett kijelentésnek nálunk rendszerint kisebb az értéke, Băsescu nyilatkozata most nyilvánosan tett ígéretként is értelmezhető, amelyet a továbbiakban az RMDSZ-nek lépten-nyomon számon kell kérnie rajta és a befolyása alatt álló kormányon. Ugyanúgy, ahogy a magyar választóknak is számon kell kérniük az RMDSZ-en az autonómianyilatkozatban megfogalmazott vállalásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok