Kérdés, hogy ezt miként teszi, mennyire gyorsan és könnyedén, illetve mennyire nehézkesen, aminthogy az is kérdés, hogy késve alkalmazkodik-e a változások kihívásaihoz, vagy pedig idejében. Szintén felvetődik: ha új elemeket iktatnak be a számonkérendő információk, tárgykörök sorába, vajon közben karcsúsítják-e a már eddig is túlzsúfoltnak mutatkozó anyagot, vagy pedig még tovább terhelik a diákságot? És vajon számot vetnek-e az illetékesek azzal, hogy a tantervekben jócskán akadnak olyan ismeretek, amelyeket immár fölösleges mindenáron megpróbálni „legyúrni” a felnövekvő nemzedékek torkán?

Az újonnan bevezetendő tárgykörök sorában vannak olyanok, amelyeknek „fölöttébb szükséges voltáról” talán sokakat nem kell meggyőzni. Ott van például az egészségügyi nevelés kérdése: az effajta ismereteknek jóval hangsúlyosabban kellene szerepelniük az oktatásban már régen, ehelyett évek óta megy a huzavona, és még mindig nincs kézzelfogható eredménye. Igazodni kellene az igazságokhoz. A statisztikák hosszú ideje mutatják, hogy Európa-szerte Romániában a legtöbb a kiskorú anya, közben még mindig vannak, akik berzenkednek a szexuális felvilágosítást magában foglaló tantárgy ellen – elsősorban az ortodox egyházból. Az egészségügyi nevelésnek azonban ettől függetlenül is nagy lehetne a hatósugara. Gondoljunk arra: a mód, ahogyan a világjárványra, az oltásokra reagál a társadalmunk, arra enged következtetni: az iskoláskorúaknak is óriási szükségük lenne arra, hogy rendszerszerűen kapjanak érthető, használható felvilágosítást a vírusok, betegségek terjedéséről, a megelőzésről stb.

Aztán egy ideje szó van arról is, hogy olyan, szintén kulcsfontosságú ismereteket vezessenek be, mint a pénzügyiek és jogiak, ezeket a tervek szerint jövő tanévtől tanítani fogják általános iskolai osztályokban. Nem is kérdés, hogy szükség van a pénzügyi, jogi ismeretekre, hiszen a diákok a mindennapi életben nagy hasznát veszik, különös tekintettel az online világ kihívásaira. Sőt, azért is lényeges lenne, mert a diákokon keresztül el lehet érni a szülőket is, ugyanis amikor a mostani felnőttek jártak iskolába, nem szerepeltek ilyen elemek a tantervben, így sokan nehezen igazodnak el az információk sűrűjében. A mai világban egyáltalán nem árt a fiataloknak, ha tájékozottak a tekintetben, hogy mondjuk, milyen előnyökkel, kockázatokkal jár egy hitelfelvétel, mi az internetes csalás, esetleg milyen veszélyeket rejtenek a világhálón történő pénzügyi tranzakciók.

A minap bejelentették, a középiskolai és szak­oktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023–2024-es tanévtől bevezetik Romániában A zsidók története. A holokauszt című új tantárgyat. A döntésnek nyilván elsősorban politikai a háttere, a tantárgy „hatósugara” viszont hasznos lehet számunkra, kisebbségiek számára is. Amint a szenátus tanügyi bizottságának RMDSZ-es alelnöke fogalmazott, „a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére”. Mindez nagyon jól hangzik elméletben, a gyakorlati haszon viszont a távoli jövő zenéje.

Egyelőre úgy tűnik, még arra is várni kell, hogy a mindennapi életben nélkülözhetetlen egészségügyi, pénzügyi, jogi ismereteket oktassanak az iskolában, és ennek meg is legyen a kívánt hozadéka. Valószínűleg az sem történik meg egykettőre, hogy tájékozottabb, tudatosabb és toleránsabb irányba mozduljon el a társadalom. Mindeközben szerfölött üdvözlendő lenne, ha a kisebbségekkel szembeni toleranciát más módszerekkel, más hatósugarú intézkedésekkel is megpróbálnák izmosítani Romániában. Szóval kihívás van elég, csak alkalmazkodni kellene hozzá.