2009. november 17., 11:122009. november 17., 11:12
„Az árak? Netán a felhozatal? A lakásom és a hipermarket közötti távolság?” – érdeklődött az elpártolt kliensek telefonon való visszahódítására kiképzett női hang. A sematikus, szinte verkliként fújt szövegnek jómagam vetettem véget, mondván, hogy egyik sem.
Ugyanakkora távolságra lakom az üzlettől, mint fél évvel ezelőtt, amikor utoljára léptem át a küszöbét, az árak sem igen zavarnak, merthogy az istenadta válságnak jó oldala is akad, hisz némileg csökkentette az árakat.
„És akkor elárulná, hogy mégis miért nem vásárolt a tavasz óta tőlünk?” – kíváncsiskodott tovább az irodista. Tudja, az önök hozzáállása… – próbáltam lényegre törően összefoglalni az utóbbi évek öszszes csalódását és bosszúságát, talán azt is, amit nemcsak ez az egy hipermarket, hanem a város összes többi bevásárlóközpontja okozott. A telefonálónak csak kettőt-hármat soroltam fel, amiért – gondolom hivatalból – maga is pironkodott, de ha mindkettőnk ideje lehetővé tette volna, akár félórás litániát is tarthattam volna – csak úgy, kapásból.
Például arról, hogy az elárusítók jelentős része, ha ne adjisten valamit kérdezel, a polcon is szereplő áron kívül semmilyen értelmes információval nem képes szolgálni, és bizony sokszor a kasszánál mégsem az általa diktált – meg a polcon feltüntetett – összeget fizetjük, de még véletlenül sem annak a töredékét, hanem a többszörösét.
Elmondhattam volna azt is, hogy a két hét után meghibásodott, garanciában lévő nyomtatómat úgy elküldték a szervizbe, hogy május óta sem került elő, vagy a szemükre vethettem volna azt a gyakori esetet, amikor a reklámkatalógusban kedvezményes áron feltüntetett termék már az akció érvénybelépése utáni fél percben eltűnik a kínálatból. Mesélhettem volna arról is, egyszer miként tettem ki két sor közé a polcon lévő kempingszéket, amin addig ültem húsz percen keresztül, amíg a takarítónőnek tűnt fel, hogy valami itt nincs rendben.
Arról aztán végképp nem beszéltem, hogy a pénzemért időnként elvárnék legalább egy műmosolyt, netán anyanyelvemen elhangzó üdvözlő szót. Végül úgy döntöttem: nem fárasztom sem magamat, sem a napi nyolc óráját a kliensek panaszaira fordító hölgyet. Cégének további sok sikert, nálam jobb vevőket, neki meg egészséget és kitartást kívántam. Merthogy én kitartó leszek: ahogy egy fél évig nem léptem át az üzlet küszöbét, a továbbiakban sem sietem el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok