2011. október 19., 08:152011. október 19., 08:15
Az adatok önmagukért beszélnek. Mégis ritkán, de adódnak olyan pillanatok, amikor a kevés elegendőnek bizonyulhat. Kolozsváron a több mint 100 ezer egyetemistából becslések szerint 8–10 ezer lehet magyar, akik most, ideális esetben gyökeres változásokat idézhetnek elő a kincses város életében. A hamarosan kezdődő népszámlálás megszervezésében ugyanis fontos változás, hogy uniós követelményeknek eleget téve, ezúttal az egyetemistákat ott kell összeírni, ahol idejük nagy részét töltik, azaz abban a városban, ahol tanulnak. Tehát a BBTE-re járó, és a szülei által otthonától ideiglenesen távol tartózkodóként bejelentett udvarhelyi, zilahi vagy aradi diák kolozsvári lakosként lesz elkönyvelve.
Kilenc évvel ezelőtt a hivatalos adatok szerint valamivel több, mint 3000 személy hiányzott ahhoz, hogy a magyarság számaránya elérje a mágikus 20 százalékot. Most sokan az egyetemisták miatt remélik a kisebbségi törvény által megszabott küszöb elérését, amely többek között többnyelvű táblákat és magyar nyelven történő ügyintézést jelenthet. Még akkor is így van ez, ha a román hallgatók is sokat nyomnak majd a latban, ugyanis arányaiban véve a románok közül jóval több diák eleve kolozsvári, mint a magyarok esetében.
Ahhoz azonban, hogy a kincses városban élő egyetemistát ne egyszerűen kolozsváriként, hanem kolozsvári magyarként vegyék nyilvántartásba, mindenképpen személyesen kell kitöltenie a vonatkozó űrlapot, nem szabad a kollégium gondnokára vagy a szomszédra bíznia ezt, ugyanis ez esetben nem lesz feltüntetve magyar nemzetisége. Kolozsváron a népszámlálás sajátos fontossággal bír – akár vizsgafeladatként is értelmezhető, csakhogy ezúttal nem egyénileg osztályoznak, hanem egy több tízezres közösségnek kell átmenő jegyet kapnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok