2011. október 19., 08:152011. október 19., 08:15
Az adatok önmagukért beszélnek. Mégis ritkán, de adódnak olyan pillanatok, amikor a kevés elegendőnek bizonyulhat. Kolozsváron a több mint 100 ezer egyetemistából becslések szerint 8–10 ezer lehet magyar, akik most, ideális esetben gyökeres változásokat idézhetnek elő a kincses város életében. A hamarosan kezdődő népszámlálás megszervezésében ugyanis fontos változás, hogy uniós követelményeknek eleget téve, ezúttal az egyetemistákat ott kell összeírni, ahol idejük nagy részét töltik, azaz abban a városban, ahol tanulnak. Tehát a BBTE-re járó, és a szülei által otthonától ideiglenesen távol tartózkodóként bejelentett udvarhelyi, zilahi vagy aradi diák kolozsvári lakosként lesz elkönyvelve.
Kilenc évvel ezelőtt a hivatalos adatok szerint valamivel több, mint 3000 személy hiányzott ahhoz, hogy a magyarság számaránya elérje a mágikus 20 százalékot. Most sokan az egyetemisták miatt remélik a kisebbségi törvény által megszabott küszöb elérését, amely többek között többnyelvű táblákat és magyar nyelven történő ügyintézést jelenthet. Még akkor is így van ez, ha a román hallgatók is sokat nyomnak majd a latban, ugyanis arányaiban véve a románok közül jóval több diák eleve kolozsvári, mint a magyarok esetében.
Ahhoz azonban, hogy a kincses városban élő egyetemistát ne egyszerűen kolozsváriként, hanem kolozsvári magyarként vegyék nyilvántartásba, mindenképpen személyesen kell kitöltenie a vonatkozó űrlapot, nem szabad a kollégium gondnokára vagy a szomszédra bíznia ezt, ugyanis ez esetben nem lesz feltüntetve magyar nemzetisége. Kolozsváron a népszámlálás sajátos fontossággal bír – akár vizsgafeladatként is értelmezhető, csakhogy ezúttal nem egyénileg osztályoznak, hanem egy több tízezres közösségnek kell átmenő jegyet kapnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok