2013. március 11., 07:432013. március 11., 07:43
Ugyanakkor remélhetőleg senki sem hiszi azt, hogy ez elegendő volt a célok eléréséhez. Mint ahogy azt sem, hogy néhány további, Erdély vagy a Partium valamely pontján megtartott tömegmegmozdulás eredményes lehet. A tüntetések ugyanis önmagukban óhatatlanul rutinszerűvé válnak, és devalválják a közvetíteni kívánt üzenetet.
Vagyis nem szabad engedni, hogy az autonómiaküzdelem néhány száz vagy néhány ezer idealista ábrándképének tűnjék, fel kell kelteni és ébren kell tartani a magyar tömegek érdeklődését iránta. Világosan meg kell fogalmazni a célokat, valamint azt, hogy azokat milyen eszközökkel lehet elérni.
A célokat az eddigiek alapján így lehetne összefoglalni: területi autonómia a Székelyföldnek, és lehetőleg a partiumi tömbmagyarságnak is, a szórványvidékeken pedig kulturális önrendelkezés. Nem győzzük hangsúlyozni: ezek eléréséhez akárhány utcai tüntetés kevés lesz. Először is komoly, életképes autonómiakoncepciók kidolgozása szükséges, majd a többségi társadalom ezekre fogékony része támogatásának megszerzése. És a saját, jól kiépített „diplomáciai hálózat” is elengedhetetlen, hogy a jogaiért küzdő közösség helyezetéről, életéről, követeléseiről a mérvadó külföldi sajtó és politikum is naprakész információkkal bírjon, és akár nyomásgyakorlásra is hajlandó legyen. Ha erre képtelen a romániai magyar közösség, akkor tüntetgethet mindaddig, amíg már csak néhányan maradunk. Az elsődleges cél most a magyar közösség számára hátrányos regionalizáció megakadályozása – akár polgári engedetlenség révén is. Mindezekhez azonban a célokban való megegyezés és egységes fellépés kell – a hivatalos RMDSZ-vezetés például máris óriási károkat okozott az ügynek azzal, hogy csak azért, mert a politikai riválisok szervezték, illetve hogy ne szerezzen rossz pontokat Bukarest előtt, nem volt hajlandó kiállni a tegnapi megmozdulás mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok