Ha települési önkormányzat vagyunk valamely jelentősebb városban, akkor időről időre fölmerül az igény arra, hogy népszerűségünket, amelyet a folyamatosan növelt helyi adók és illetékek, valamint a hozzánk közel álló üzletemberek számára kedvező, de a városképet rontó és a polgárok érdekeit sértő projektek erőltetése megtépázott, megpróbáljuk valamelyest helyreállítani.
2013. augusztus 08., 19:072013. augusztus 08., 19:07
Erre több lehetőség is van, például szigorúan korrupciómentes ügyletek lebonyolítása révén, ez azonban kevéssé kifizetődő, és a hozzánk közel álló üzleti körök is megharagszanak. Marad tehát a klasszikus megoldás, amit ezelőtt mintegy kétezer évvel Rómában a frappáns „Kenyeret és cirkuszt a népnek!\" jelmondatban foglaltak össze. Mivel azonban nyár van, és kánikula, szerencsésebb folyékony kenyérben gondolkodni – szervezzünk hát sörfesztivált. Ehhez azonban néhány alapvető szabályt nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
A sörfesztiválra meghirdetett rendezvényre véletlenül se hívjunk több sörgyárat, mert a bőséges választék csak összezavarná a polgárokat. Elégedjünk meg csupán egyetlen gyártóval – a kiválasztási kritériumok legfontosabbika természetesen az legyen, hogy melyik hajlandó a legtöbbet fizetni - , amely még így is elhozza öt-hat saját márkáját. Igaz ugyan, hogy mind alsó középkategóriás termék, amelyeket ízre és állagra amúgy lehetetlen megkülönböztetni egymástól, de hát jó az az egyszeri polgárnak.
Olyasmi meg se forduljon a fejünkben, hogy esetleg érdekesebb, kézműves söröket gyártó sörfőzdéket is meghívjunk. Az meg végképp eszünkbe se jusson, hogy esetleg a sörkultúrát is népszerűsíthetjük, azáltal, hogy a sörfajták közötti különbségeket kóstolóval egybekötött előadásokon mutatjuk be. Elvégre a polgároknak pont elég annyi kultúra, amennyit a meghívott nevenincs zenekarok – ha valamely erdélyi vagy partiumi város román önkormányzata vagyunk, akkor a magyarok kulturális horizontjának tágítása végett kizárólag román együttesek – nyenyerészése biztosít a számukra.
Hívjunk ellenben minél több, a sörkultúrához semmilyen formában nem kapcsolódó vásári vurstlit és lacikonyhát, valamint bóvliárust, és ötpercenként mondassuk be, hogy mindez nekünk, az önkormányzatnak köszönhető. Ha pedig mindez összejött, akkor veregessük meg a saját vállunkat, hiszen ismét csak hozzájárultunk a polgárok jólétéhez és szellemi épüléséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!