2011. december 08., 08:402011. december 08., 08:40
A piacok pedig Nicolas Sarkozy vagy Angela Merkel hajszálának a görbülését is lereagálják, hol összeomlás szélére sodródnak, hol csillagászati magasságokban szárnyalnak, s tulajdonképpen sokszor működtetőik sem értik, hogy mi éppen az ok-okozati összefüggés.
Az elemzők egy része már-már konspirációs teóriákat állít fel, azt szajkózva nap mint nap, hogy tulajdonképpen a hitelminősítők állnak az ügyletek mögött, vagy inkább megrendelőik – mert biza, az igazság az, hogy nem maguktól minősítgetnek, hanem részvény- és kötvénykibocsátók kérésére vizsgálják a piacokat, államokat –, s kedvük, érdekeik mentén próbálják a világgazdaságot működtetni. Azok után pedig, hogy 2008-ban, a Lehman-Brothers világválsághoz vezető bukása előtt egy héttel a pénzintézetnek még megvolt a kiváló minősítése, hajlunk elhinni, hogy itt valami nem tiszta.
A másik oldalon állnak azok az elemzők, akik szerint a hitelminősítők mostani lépéseikkel tulajdonképpen önmaguk által lenullázott hitelességüket próbálják felépíteni, ezért pedig az országok, pénzintézetek apró bakijait is túlreagálják, s hipp-hopp leminősítenek, hogy ne lehessen nekik felróni, hogy nem tették ezt meg.
Most például itt állunk egy nagy európai válságkezelő tanácskozás előtt. Görögország és Olaszország elfogadta az államcsőd elkerüléséhez szükséges megszorító intézkedéseket, Franciaország és Németország pedig végre egyetért valamiben, ami lehet, hogy nem csak az euróövezet, az EU, hanem a világ gazdaságának a megmentését is szolgálja.(Ne mondja ugyanis senki, hogy az európai országok recesszióba süllyedése előbb-utóbb nem rántaná maga után magát Amerikát és Kínát.)
Mit tesz eközben a világ legnagyobb hitelminősítője? Tizenöt euróövezeti országra besorolásrontási figyelmeztetést ad ki.
Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a piacok meddig fogják még komolyan venni.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.