2011. június 28., 08:062011. június 28., 08:06
Az alsóház elnökének ama közléséből, miszerint a közigazgatási átszervezés újragondolása érdekében kormánykoalíciós bizottságot állítanak fel, ugyanakkor az is kihámozható, hogy a PDL berkeiben mégis van, aki belátja: a Traian Băsescu államelnök által javasolt nyolc nagymegyés vagy nyolc plusz kettes tervezet kicsit elsietett, kicsit hevenyészett, kicsit nélkülözi a megalapozottságot, a parlamenti, de lehet, hogy a társadalmi támogatottságot is. Ami voltaképpen a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton elfogadott és a tegnapi kormánykoalíciós egyeztetésen közvetített álláspontját erősíti meg: az államfő javasolta területi felosztás nem jó.
Ha viszont Traian Băsescu váratlan javaslata majdnem mindenkit meglepett, az őszire halasztott átszervezésre már alaposan fel lehet, és fel is kell készülni. Mindenekelőtt az RMDSZ-nek félre kell tennie az erdélyi magyarság tekintélyes részét képviselő másik két alakulat, az Magyar Polgári Párt, valamint a ténylegesen létező és egyelőre csak jogilag be nem jegyzett Erdélyi Magyar Néppárt iránti amolyan fölényeskedő, amolyan lekezelő hozzáállását. Éppen azért, mert akár tetszik, akár nem, utóbbi két alakulatnak is megvan a maga jól meghatározott, tehát egyáltalán nem mellőzendő és nem is mellőzhető álláspontja a régiófelosztással kapcsolatosan. És akár tetszik, akár nem, az MPP és az EMNP szakmailag és a legitimitás tekintetében is hozzá tud tenni valamit ahhoz, hogy az új közigazgatási felosztás romániai összmagyar egyetértésen alapuljon. Mert az új közigazgatási felosztás valóban nem olyan kérdés, hogy abban ne jusson szóhoz minden érintett és érdekelt, de ráadásul olyan kérdés, amelyben nem személyek, nem pártvezetők az első számú érdekeltek, hanem – bár közhelyesnek tetszik – az egész magyar közösség.
Ilyen körülmények között le kell higgadni, és végig kell dolgozni a nyarat. Felmérések készítésével, gazdasági, történelmi, földrajzi és nyelvi szempontokat is figyelembe vevő magyar–magyar és román–magyar egyeztetésekkel, amelyek eredménye legyen a mindenki által elfogadható és működő megoldás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!