2010. november 04., 10:592010. november 04., 10:59
Volt már szó arról, hogy a felelősségvállalással elfogadott jogszabályok módfelett sebezhetőek, az oktatás mikéntje és hogyanja márpedig valóban széles(ebb) körű társadalmi egyetértést feltételez.
Egyelőre tehát nincs új oktatási jogszabály, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek továbbra is román nyelven kell tanulniuk Románia történetét és földrajzát, s az állam hivatalos nyelvét és irodalmát sem idegen nyelv(ű tárgy)ként, hanem a román gyermekekkel azonos szinten kell(ene) tanulniuk.
A jelenlegi romániai magyar parlamenti képviselet, vagyis az RMDSZ honi magyar ellenlábasai és bírálói rögtön le is csaphatnak az alkotmánybíróság által, ím, feladott labdára, hogy tudniillik akkor megérte-e mindent egy lapra, vagyis a jó irányba való elmozdulás lehetőségét magában hordozó új oktatási törvénytervezetre téve vállalni a Boc-kormány mindennemű, országnyi népet hergelő balfogásainak az ódiumát? Mert a válasz – a mai tényállás ismeretében – egyértelmű nem.
Csak annyit kell rögtön hozzá is tenni, illetve megválaszolni, hogy akkor: ki vagy mi, és főleg hogyan vigye előbbre ezt az ügyet, és dűlőre az anyanyelvű oktatás szélesebb érvényesítését? Mert a képlet abban a vonatkozásban is egyszerű, hogy az 1989-es rendszerváltozás óta fennálló mindenkori romániai parlamentek és – mint törvénykezdeményezők – a kormányok egyikében sem volt meg a többségi politikai akarat, hogy életbe léptessenek egy új, ráadásul a nem román nemzetiségűek számára is jó, de a hatályosnál legalább jelentősen jobb oktatási törvényt.
Miközben egytől egyig a kisebbségi jogok bajnokaként pózolnak. Hérakleitosz tehát e tekintetben is tévedett, mert a román politikum, hatalmi vagy ellenzéki szövetségektől függetlenül, ciklusról ciklusra ugyanabba a folyóba lép, és nincs semmilyen változás. Szóljon, aki tudja a kivitelezhető megoldást.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.