2011. július 12., 09:232011. július 12., 09:23
Ennek szellemében kalauzoltam el az Európában addig soha nem járt Charlest a Gyilkos-tóhoz, aki ahelyett, hogy lelkesedett volna a gyönyörű látványtól, kifejtette: „egyáltalán nincsenek kihasználva a tó adottságai, a kiálló csutakokat rég ki kellett volna onnan szedni, és vízirobogókkal felszerelni a tavat, hogy száguldozhassanak a turisták kedvükre”. Innentől már hiába magyaráztam neki bármit Eszterről, a szép leányzóról és elrablójáról, meg az átokról, melynek hatására „a hegyek elindultak a völgybe”, elzárva a patak vizét, mert vendégemet ez egyáltalán nem érdekelte. Sokkal vonzóbbnak találta a lovas szekeret és a „lócitromot” fényképezni az akkoriban még elég jó állapotban lévő út közepén, mint az én legendáimat hallgatni. A Gyilkos-tó külföldi szemszögből témakör azonban megint „képbe került”, ugyanis kedves ismerősöm a minap az egyik közösségi portálon hívta fel a figyelmet egy igen érdekes és sajátos véleményre a tóval és környékével kapcsolatosan.
Ezt írták ugyanis a Gyilkos-tóról: „Azzal tulajdonképpen nincs bajom, ha időnként újabb fenyőtörzseket szúrnak le a mederbe, hogy fenntartsák a képet, amiről a tó híressé vált, de a part körül rendszertelenül elszórt, összevissza stílusú és állapotú épületek igénytelenséget sugároznak.” Ami a szomorú, hogy a vélemény meg is jelent egy magyarországi autós portálon, részletezve az utak állapotát és patakmederben található szemetet. A fenyőtörzsek mederbe szúrásán jót derültem, ez ugyanis itteni okosok fejében is megfordult már, de a környezetre vonatkozó észrevételei a kollégának, finoman fogalmazva, egy kicsit rosszulestek. Annál is inkább hülyén érzem magam, mert lapunk hasábjain többször is beszámoltam nyertes pályázatokról, induló beruházásokról, tervekről stb., mégis kívülről szemlélve úgy tűnik, mintha a Gyilkos-tónál megállt volna az idő.
Most ismét vendégeket várok, és máris elmúlik a hencegő kedvem, amint arra gondolok, magyarázkodnom kell a tó környéki állapotok miatt. Még szerencse, hogy magyarországiak, akiket várok, lehet őket „szédíteni” Eszterrel s a legendával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!