A saját maga gerjesztette hazugságspirálba gabalyodott a bukaresti koalíció a verespataki bányaberuházás és a palagázkitermelés ellen tapasztalható ellenállás kapcsán.
2013. október 20., 19:542013. október 20., 19:54
Pontáéknak óriási felelősségük van abban, hogy eszkalálódnak az országszerte több hete zajló tüntetések, amelyek immár nem mentesek az erőszakos fellépésektől sem. Hiszen az USL vezetői ellenzéki pozícióban zöldeket is megszégyenítő vehemenciával utasították el a rendkívül ellentmondásos ipari beruházásokat, felelőtlen, az ország kincseinek kiárusítására szegődött társaságnak kikiáltva a Boc- és Ungureanu-féle jobboldali kormányt. Hatalomra jutva azonban mintaszerű pálfordulást hajtottak végre a balliberálisok, elsősorban a szociáldemokraták, akik most ugyanazt próbálják lenyomni a választópolgárok torkán, ami ellen kampányolva urnák elé csalogatták a népet. Kétkulacsos politikája miatt a miniszterelnök különösen szorongatott helyzetbe került, hiszen a tömegmegmozdulások is azt bizonyítják, hogy nem lehet kibékíteni a számos kockázattal fenyegető ciántechnológiás bányaberuházást és hidraulikus repesztéses módszert ellenzők, illetve támogatók táborát. Márpedig Ponta prioritásként kezeli az ország energiafüggetlenségének az altalajkincsek kiaknázása általi megteremtését, ami önmagában üdvözlendő, hiszen a térségben erre az útra lépett Magyar- és Lengyelország is. A baj csak ott van, hogy a kulturális miniszter elleni támadást meglovagolva a kormány – némi titkosszolgálati segítséggel – szélsőséges, paramilitáris, ökoanarchista csoportosulásokat láttat a tüntetők mögött, azt sugallva, hogy ezek készek erőszak árán fellépni a cián és a palagáz ellen. Mindez elég veszélyes stratégia a hatalom részéről, még akkor is, ha a Verespatak, valamint a palagázkitermelés számára kiszemelt települések megmentéséért küzdő civilek és aktivisták bizony rendszeresen áthágják a törvényt, amikor Bukarestben vagy Kolozsváron utakat, tereket foglalnak el, korlátozva mások mozgásszabadságát. Ráadásul a jelek szerint a gerillaharc az elkövetkezőkben durvulni fog. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a hazai hatóságok az elmúlt években csak maszatoltak, fű alatt készítették elő az ipari beruházások terepét, közben minimális információval sem látták el az érintett lakosokat. Ennek isszák most a levét.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!