2012. február 07., 08:362012. február 07., 08:36
Biztos, hogy több mint egy évtizede nem fordult elő, hogy egyes szakaszokon teljesen befagyott a város folyója, a Sebes-Körös. Főleg amiatt aggasztó ez a város apraja-nagyja számára, hogy a nyugati szakasz egy részén minden télen megpihen nálunk néhány hattyú, miközben melegebb éghajlat felé utazik. Tavaly hárman jöttek, egy pár és egy magányos példány, idén csak egy. A kecses, lenyűgöző méretű és szépségű madarak a váradiak szíve csücskei minden évben, s az idén a sok szeretet és aggódás erre az egyetlen hattyúra összpontosul. Vajon jut-e elég táplálékhoz? Nem zavarja-e a tavaly tél óta felépült új közúti híd zaja és forgalma? Legutóbb pedig: vajon nem fagyott-e bele a folyóba?
Bár viccnek is hangozhat az utóbbi költői kérdés, biztosíthatom a kedves olvasót, hogy egyáltalán nem az. Péntek reggel a csikorgó hidegben ugyanis mintegy két tucat váradi – főleg idősek – szobrozott a folyóparton, aggódó tekintettel figyelve a jégen gubbasztó hattyút meg a százszámra lékre gyűlő sirályokat, és sűrűn hívogatva a 112-t, miközben egymást biztatták: telefonálj te is, hátha akkor hamarabb jönnek! S mint a filmekben: hamarosan meg is érkeztek a piros kabátos tűzoltók. Mivel a jégre lépni embernek veszélyes, nem próbálták a nagy madarat kéretlenül „kimenteni”, mint ugyanaznap egy másik megye lánglovagjai az Argeş folyóból, inkább megdobták egy pár kaviccsal, hogy lássák: Várad aktuális kedvencének valóban nem került-e annyi sütnivalója az evolúció évmilliói során, hogy ne várja ki, amíg befagy körülötte a folyó.
A főszereplő ettől nem izgatta fel magát különösebben, viszont odébb kacsázott a jégen, bizonyítékát adva, hogy a futóműve még nem jegesedett el teljesen, és nem is fagyott bele a Körösbe. A lakosság aggodalma azonban nem csillapodott. Perceken belül színre kellett lépniük a helyi állatkert szakembereinek, akik tízféle tápláló magvat, reszelt zöldséget és vitaminkeverékeket szórtak a jégre a felhajtással nem sokat törődő hattyú számára, a helyzetből maximálisan profitáló sirályok legnagyobb örömére. A helyszínre érkező állatorvos aztán a helyi tévéadó kamerájának is elmondta: a hattyú mínusz 25 fokig vígan elvan a szabadban, és higgyük el, jobb neki itt, a természetes környezetében, mint az állatkertben, bármilyen hideg is van. Persze hogyne volna jó neki ennyi aggódó pótszülővel körülvéve!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.