2009. szeptember 23., 11:472009. szeptember 23., 11:47
A legnagyobb gondot azonban mégsem a politikai adok-kapok jelenti. Az egyik alapvető probléma a történelem oktatása, az a dogmatikus, a valósággal köszönő viszonyban sem lévő fantomtörténelem, amelyet már az iskolában belenevelnek a román gyerekekbe, és amely szerint a románok több mint kétezer éves, dicsőséges múlttal rendelkeznek a mai Románia területén, miközben a magyarok elnyomó, barbár idegenek.
Ennek folyománya az, hogy sokan hajlamosak elhinni: a románok – függetlenül attól, hogy Mihály vajdáról vagy Guşă tábornokról van szó – csak hősök lehetnek, főleg az a történelmi személyiség, akit valamilyen ok miatt a magyarok bírálnak. Az már mellékes, hogy valójában mit követett el. Ezért nem szabad kizárólag etnikai színezetű ügyet fabrikálni a történetből, hanem minél szélesebb körben, a Ceauşescu-korban sulykolt fasiszta eszmékkel szemben álló román politikusok, újságírók és értelmiségiek bevonásával kell pellengérre állítani a Guşă emlékét ápoló szervezetet.
A másik csapásirány a forradalom eseményeinek feltárására irányuló törekvések felkarolása, az ellenérdekelt felek által gyártott mítoszok lerombolása, illetve a történelemoktatás módosítása kell hogy legyen. De ez a nehezebb út. Hiszen az RMDSZ-nek még azt sem sikerült elérnie, hogy a magyar diákok magyarul tanulhassák a történelmet és a földrajzot.
Az út ebben az irányban is a befolyásos, a tényeket tisztelő, az áltörténelem oktatásának káros mivoltát belátó román értelmiségiek megnyerésén keresztül vezet. Mert minden év, amíg a jelenlegi, hamis alapokon nyugvó nemzettudatot gerjesztő mítoszokat oktatják történelem címen, újabb követ jelent egy-egy, Guşához hasonló tömeggyilkos pribék szobrának talapzatában.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.