2011. július 12., 09:242011. július 12., 09:24
Újságírói szemmel nézve valamennyi ilyen döntés a nézőt, a hírek fogyasztóját fosztja meg a tájékozódás lehetőségétől. Ha pedig egy politikai párt lekerül egy nagy nézettségű televízió képernyőjéről, a saját meggyőzési esélyeit csökkenti. Ennek ellenére érthetőnek tűnik a PDL embargója. A két vezető hírtelevízió műsorkészítési gyakorlata ugyanis nem a normális sajtóviszonyok tükre. Már az is kétségbevonható, hogy egyáltalán hírtelevíziónak lehet-e nevezni a Realitatea és az Antena 3 csatornát. A hírtelevíziókban ugyanis a hírek kapnak főszerepet; félóránként vagy óránként sugároznak hírösszefoglalót, melyből a néző tájékozódhat az ország, a világ legfontosabb történéseiről, kommentárokat legfennebb a hírek közti idő kitöltéseképpen sugároznak. A bukaresti kereskedelmi „hírcsatornák” műsorait azonban órákon át nézheti az ember, nem tudja meg, mi történt az országban, a világon. A műsorkészítők ugyanis tudósítói bejelentkezésekkel tűzdelt parttalan stúdióbeszélgetéseket illesztenek a kiadós reklámpanelek közé. Úgy gondolják, a gyorsan elmondott hírek után sokan kikapcsolnák a készüléket. Nekik pedig az a céljuk, hogy tartsák a képernyő előtt a nézőt, hogy növeljék a nézettséget és a reklámbevételeket.
Ennek a stúdióbeszélgetés a legolcsóbb módja. Ez is bocsánatos bűnnek számítana, ha nem érezné egyre gyakrabban az ember, hogy a kormányoldal politikusaira csak a viccbeli nyuszika szerepkörében számítanak. A moderátorok jelentős hányada nem is kíváncsi a véleményükre. Csak azért hívják meg őket, hogy a földbe döngölő álláspontjuk mellé a kiegyensúlyozottság látszatát keltsék. Megannyi műsorban nyoma sincs az újságírói kíváncsiságnak, a kiegyensúlyozottságnak. Az érvelés reménytelenségét a megyék átrajzolása ügyében behívott magyar politikusok is megérezhették. Míg a világ jobbik felén azért zárják be a legolvasottabb hetilapot, mert az törvénytelen eszközökkel szerzett be amúgy igaz információkat, nálunk a részrehajló félretájékoztatás is átcsúszik a rostán. A források kérdése fel sem merül.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!