2011. november 02., 08:582011. november 02., 08:58
Mondhatni élettel telnek meg ilyenkor a temetők. Családok ugrándozó gyerekekkel, akik cseppet sem értik, hogy is van a dédi egyszerre az égben meg a föld alatt, gyászoló magányosok, akiket évről évre jobban nyomaszt a veszteség, gyógyulást kereső ittmaradtak próbálják széppé tenni, ami elkerülhetetlen.
Sötét árnyékba vonja a halottak napja az azt megelőző katolikus ünnepet, mindenszentek napját. Épp ma reggel mesélte egy plébános a televízió beszélgetőműsorában, hogy november elseje valójában győzelmi ünnep, ami megmutatja, hogy az életnek igenis van végcélja, van fény az alagút végén. Mindezeknek a tetejébe pedig néhány éve nálunk is kezdi megvetni a lábát a kelta–angolszász eredetű halloween, vagyis mindenszentek előestéje, amely éppúgy a halállal és a túlvilággal foglalkozik, mint a mi november másodikánk, csak éppen egy teljesen más, mondhatni könnyedebb, pogány megvilágításban.
Az „újdonság” persze soha nem tetszik mindenkinek. Halloweennek is megvannak a maga vehemens ellenzői, mert ugye minek kell nekünk már megint az amerikai import, ez is csak valami globalizációs szemét meg hasonló okosságok. Engem mindig a szocialista kurzusra emlékeztet az ilyen érvelés: ami Nyugatról jön, az nem jó, megvan nekünk a magunké, és kész. Pedig nem értelmetlen az utolsó őszi hónap kezdetén, a szüret végén megünnepelni, hogy egy korszak lezárult, és egy újabb, a hideg évszak kezdődik – töklámpás ide, cukorkagyűjtés oda ugyanis, mégiscsak épp erről szólna ez az ünnep, valahogy úgy, mint ahogyan a mi farsangunk pogány hagyományaival temetjük a telet mai napig.
A kelták úgy tartották, ez a nap se a meleg, se a hideg évszakba nem tartozik, valahogyan időn kívül van, s ilyenkor a túlvilági lények és a holt lelkek a földön, az élők között járnak. A félelmetes jelmezekbe való öltözés, amely az ártó szellemek elijesztését szolgálja, nálunk is éppúgy megtalálható az év más szakában, mint ahogyan a gyertyagyújtás is, hiszen tudjuk: halottak napján mi is azért világítunk, hogy a világba kiözönlő holt lelkek könnyebben hazataláljanak, majd vissza a sírjukba. Végül pedig: az ünnepek mindig a hétköznapokból szakítanak ki, ilyenkor szabadabbak lehetünk, és élethelyzettől függően könnyedebben vagy szomorúbban fordulhatunk kicsit befelé.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.