Kiss Judit

Kiss Judit

Halottak napja, pótfarsang

2022. november 02., 09:152022. november 02., 09:15

Erdély-szerte szinte mindenhol gyertyák, virágok kerülnek a sírokra november elején, azaz mindenszentek ünnepén és halottak napján.

Sokan már korábban megtakarítják, rendbe teszik családtagjaik, felmenőik nyughelyét, eltávolítják a száraz leveleket, a szemetet, hogy a kegyelet ünnepén, amikor az örök világosságra emlékeztető gyertyák a sírokra kerülnek, jelképesen is tiszta legyen a temető. Mert bizony az is előfordul, hogy az élők az elhunytak végső nyughelyéhez sem viszonyulnak kellő tisztelettel és kegyelettel, mintha egyesek nem akarnák tudomásul venni a megkerülhetetlent, hogy mindannyian halandóságra születtünk. Sok helyen tetten érhető, hogy ellopják a sírokról a kegyelet virágait, vagy szemetet hagynak a temetőkben az emberek. Jelképes, szomorú a jelenség, hogy vannak, akiknek mindenszentek és halottak napján sem szent a kegyelet vagy a tisztelet – akár az előttünk járók, akár embertársaink, akár a véges emberi léten túli világ iránt.

A november első napjaihoz közel eső időszak szokásrendjével kapcsolatban vannak más jelenségek is. Amiként világszerte, úgy Erdélyben is egyre elterjedtebbé vált, hogy a halloweent, azaz a kelta eredetű, az angolszász világban gyökerező ünnepet ülik meg ilyenkor. Vannak, akik tájidegennek, „importált pótfarsangnak” tartják az egyre globálisabbá váló szokást, amely Nepáltól Afrikáig a világ minden szögletében népszerűségre tett szert. Ilyenkor a gyerekek – és egyes felnőttek is – rémisztő maszkokat öltenek magukra, a töklámpásoké, halloween-cukorkáké, a szellem- , csontváz- és boszorkányjelmezeké lesz a főszerep, sok erdélyi iskolában, óvodában, baráti társaságban is megszervezik az effajta víg alakoskodást.

Az nem szorul magyarázatra, hogy ősidőktől fogva minden kultúra és szokásrend viszonyult és viszonyul valamiképpen – olykor a szomorúságot ellenpontozandó, mókával és vidáman – a halál, az elmúlás, az újjászületés kérdéséhez. Ez persze a hagyományokban is tükröződik, hiszen az ember a természet folyamatos körforgását érzékeli, azt, hogy „meghal és újjászületik” – és az ősz utolsó hónapjában éppen elmúlóban van. De amiként a természet, úgy a társadalmi szokásrendek is folyamatosan változnak, a hagyományok egyik kultúrából a másikba szivárognak, vándorolnak át. A különféle néphitekben pedig sok a közös elem, például a magyar néphitben is létezett az elképzelés, hogy az elhunytak visszajárnak halottak napja környékén, sőt régebben egyes vidékeken – például a Szilágyságban – töklámpást vittek a temetőbe a huszadik század első felében. Vagyis azokban az időkben, amikor talán fogalmuk sem volt az erdélyi embereknek arról, hogy idegen országokban létezik a halloween szokása.

Ilyenformán az egyes népszokásokat nem lehet kőbe vésetteknek tekinteni, ugyanis természetükből fakadóan, maguktól mozognak ide-oda, és nyilván lehetnek közös, ősi gyökereik. Az már más kérdés, hogy mondjuk, a halloween mai formájának terjedését mennyire gyorsítja fel az életünk oly sok vetületét dominánsan meghatározó kereskedelem, vagy a globalizáció egyre intenzívebb erősödése. További kérdőjel lehet, hogy vajon az effajta „importált” ünnepek mennyire szorítják háttérbe saját hagyományainkat, azokat, amelyek szüleink, nagyszüleink életének, gondolkodásának szerves részei voltak. Tehetnek vajon valamit azért a szülők, pedagógusok, iskolák, hogy ne csak a globálisan elterjedt mókázásra, hanem az elmúlás gondolatával való másként foglalkozásra is hangsúly kerüljön? És még egy fontos kérdés, amit érdemes feltenni halottak napja környékén: vajon mennyire engedünk teret szokásainkban a szakralitásnak?

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.