2010. október 01., 12:132010. október 01., 12:13
A kérdést az teszi égetővé, hogy az RMDSZ egy olyan kormánynak, olyan koalíciónak a tagja, amely látványosan nem boldogult a gazdasági válság feladványával. Egy évtizedes kormányzati adakozás után a drasztikus elvonásokkal írta be magát a történelembe. Olyan csapatnak a tagja, amely soha nem látott mértékben vesztette el a választók bizalmát, amelynek a munkáját a románok és a magyarok elsöprő többsége érzi károsnak az ország jövőjére nézve.
Markó Béla az oktatási törvény és a gazdaságélénkítő lépések elfogadtatását emlegette olyan tényezőkként, amelyekért érdemes kormányon maradni. Kétség nem fér hozzá, a kisebbségi ügyek megszokott, kislépéses rendezése szempontjából ettől a koalíciótól többet lehet remélni, mint attól, amelyik a leváltására készül. Noha Emil Boc sem bizonyult a magyar törekvések elkötelezett támogatójának, jelenleg mégis talán az Orbán–Băsescu-partnerség mentén történhetnek pozitív fejlemények. Valószínű hát, hogy Budapesten sem tapsolnának az RMDSZ esetleges távozásának.
Az is tény, hogy az RMDSZ miniszterei – talán a minden tisztségben színtelen-szagtalan Kelemen Hunort leszámítva – jó munkát végeznek; aligha lehet őket okolni a katasztrofális kormányzás miatt. Ezek az érvek azonban minden bizonnyal kevesebbet nyomnak a latban, mint az, hogy a Boc-kormányt nem Traian Băsescu, hanem az RMDSZ tartja életben. Emil Boc több mint egy éve azért halmozhat ballépést ballépésre, mert Markó Béla és csapata ott ministrál mellette. A szövetség vezetői most azon a pályán menetelnek, amelyen Gyurcsány Ferenc haladt egy évvel ezelőtt a szakadék pereme felé. Minden újabb lépés, minden újabb nap hajmeresztő bátorságra vall részükről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok