Elképzelhető, hogy az RMDSZ, valamint a többi nemzeti kisebbség által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok mekkora ellenállásba ütköznek majd a parlamenti vitán.
2013. május 16., 10:172013. május 16., 10:17
Beleszámítva azt az újabb körülményt is, hogy az alkotmányozó bizottságnak az Európai Tanács jogi szaktestülete, vagyis a Velencei Bizottság elé terjesztett jelentésben a nemzeti kisebbségek védelméről egyetlen szó sem esik.
Borítékolható, hogy a többség kitart például amellett, hogy Románia nemzetállam, dacára annak, hogy – ha nem tévedek – az Európai Unió egyetlen tagállama sem nemzetállamként határozza meg alkotmányában önmagát – mert ez a francia forradalomban gyökerező minta mára elavult –; s hogy ráadásul a nemzetállam volta a népszámlálások adataiban sem tükröződik. Miután a legutóbbi összeírás szerint Romániában minden tizedik lakos nem román.
Pedig a beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok előrelépést jelentenének a korszerű, européer minta felé. Nemcsak romániai magyarként, hanem egyszerűen emberként is makacsul ragaszkodom ahhoz, hogy Európa nem az amerikai típusú olvasztótégely, hanem a nemzetiségi, vallási, kulturális sokszínűség helye. Hiszen valóban: Romániában a ma itt élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, s ezt a történelmi tényt csak eltussolni lehet, meghamisítani nem. S a történelmi tényekből eredően azokon a vidékeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya számottevő, az adott nemzeti közösségnek önrendelkezést kell élveznie. Például a közügyekben a román mellett korlátlan és hivatalos anyanyelvhasználatot, egyszóval olyan nemzeti, kulturális és vallási szabadságot, amelyet pontosan a mai Románia létrejötte alapjául szolgáló, 1918. december elsejei határozat rögzít.
A mindenkit kibékítő megoldás a gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatainak betű szerinti érvényre jutása tehát. Mert akkor a román politikumnak sem kellene többé a szószegés gyalázatát cipelnie, de a romániai nemzeti közösségek is éreznék, hogy elfogadtatásra talált a kinyújtott kéz. Ráadásul a gyulafehérvári pontok érvényre jutásával megvalósulna a kimondottan tiszta, demokratikus rendszer a közélet minden területén. Ez sem semmi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!