Elképzelhető, hogy az RMDSZ, valamint a többi nemzeti kisebbség által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok mekkora ellenállásba ütköznek majd a parlamenti vitán.
2013. május 16., 10:172013. május 16., 10:17
Beleszámítva azt az újabb körülményt is, hogy az alkotmányozó bizottságnak az Európai Tanács jogi szaktestülete, vagyis a Velencei Bizottság elé terjesztett jelentésben a nemzeti kisebbségek védelméről egyetlen szó sem esik.
Borítékolható, hogy a többség kitart például amellett, hogy Románia nemzetállam, dacára annak, hogy – ha nem tévedek – az Európai Unió egyetlen tagállama sem nemzetállamként határozza meg alkotmányában önmagát – mert ez a francia forradalomban gyökerező minta mára elavult –; s hogy ráadásul a nemzetállam volta a népszámlálások adataiban sem tükröződik. Miután a legutóbbi összeírás szerint Romániában minden tizedik lakos nem román.
Pedig a beterjesztett alkotmánymódosító javaslatok előrelépést jelentenének a korszerű, européer minta felé. Nemcsak romániai magyarként, hanem egyszerűen emberként is makacsul ragaszkodom ahhoz, hogy Európa nem az amerikai típusú olvasztótégely, hanem a nemzetiségi, vallási, kulturális sokszínűség helye. Hiszen valóban: Romániában a ma itt élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, s ezt a történelmi tényt csak eltussolni lehet, meghamisítani nem. S a történelmi tényekből eredően azokon a vidékeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya számottevő, az adott nemzeti közösségnek önrendelkezést kell élveznie. Például a közügyekben a román mellett korlátlan és hivatalos anyanyelvhasználatot, egyszóval olyan nemzeti, kulturális és vallási szabadságot, amelyet pontosan a mai Románia létrejötte alapjául szolgáló, 1918. december elsejei határozat rögzít.
A mindenkit kibékítő megoldás a gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatainak betű szerinti érvényre jutása tehát. Mert akkor a román politikumnak sem kellene többé a szószegés gyalázatát cipelnie, de a romániai nemzeti közösségek is éreznék, hogy elfogadtatásra talált a kinyújtott kéz. Ráadásul a gyulafehérvári pontok érvényre jutásával megvalósulna a kimondottan tiszta, demokratikus rendszer a közélet minden területén. Ez sem semmi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!