2012. november 05., 08:562012. november 05., 08:56
A balliberálisok már hosszú ideje tervezik ezt a lépést, amelynek kapcsán megoszlik a szakemberek véleménye: egyesek szerint túlságosan nem járulna hozzá az élelmiszerárak csökkenéséhez, mások szerint viszont lényegesen visszaszorítaná az ágazatban tapasztalható mértéktelen adócsalást. (Kis adalék: csak a zöldség- és gyümölcspiacon tetten érhető adócsalás és feketekereskedelem mértéke egymilliárd eurós kiesést okoz az állami költségvetésnek évente.) Csakhogy az IMF már korábban ellenezte a kezdeményezést, éppen ezért a kérdés eleve nem úgy tevődik fel, hogy a kormány hasznosnak tartja-e, hanem hogy sikerül-e megszerezni a nemzetközi pénzintézet beleegyezését.
Ami jószerint mindent elárul az IMF és Bukarest kapcsolatáról. Nálunk a kormányok zokszó nélkül alávetik magukat a valutaalap ukázainak, ezáltal a washingtoni pénzintézet hitelezőből gyakorlatilag kormány feletti kormánnyá avanzsált: megszabja, mikor és mennyivel drágul a gázár, mikor melyik állami vállalatot privatizálnak, emelkedhet-e a közalkalmazottak bére. Holott az IMF-nek normális esetben semmiféle beleszólása nem kellene legyen abba, egy ország milyen eszközökkel igyekszik megteremteni a költségvetési hiányt, elősegíteni a gazdaság növekedését.
Ha ugyanis ezt megteheti, akkor az már rég nem tekinthető szuverén államnak, hanem – ahogy azt egyre több bukaresti elemző megfogalmazta már – egyszerűen gyarmattá válik. Ráadásul a nagyobbik baj az, hogy semmiféle garancia nincs arra, miszerint az IMF-receptek gyógyírt jelentenek majd a több sebből vérző román gazdaságra, hiszen a valutaalappal való „összeborulásból” eddig még egyetlen ország sem jött ki sikeresen. Emiatt éppen itt lenne az ideje, hogy a bukaresti politikusok változtassanak a jelenlegi alárendeltségi viszonyokon.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.