2012. november 05., 08:562012. november 05., 08:56
A balliberálisok már hosszú ideje tervezik ezt a lépést, amelynek kapcsán megoszlik a szakemberek véleménye: egyesek szerint túlságosan nem járulna hozzá az élelmiszerárak csökkenéséhez, mások szerint viszont lényegesen visszaszorítaná az ágazatban tapasztalható mértéktelen adócsalást. (Kis adalék: csak a zöldség- és gyümölcspiacon tetten érhető adócsalás és feketekereskedelem mértéke egymilliárd eurós kiesést okoz az állami költségvetésnek évente.) Csakhogy az IMF már korábban ellenezte a kezdeményezést, éppen ezért a kérdés eleve nem úgy tevődik fel, hogy a kormány hasznosnak tartja-e, hanem hogy sikerül-e megszerezni a nemzetközi pénzintézet beleegyezését.
Ami jószerint mindent elárul az IMF és Bukarest kapcsolatáról. Nálunk a kormányok zokszó nélkül alávetik magukat a valutaalap ukázainak, ezáltal a washingtoni pénzintézet hitelezőből gyakorlatilag kormány feletti kormánnyá avanzsált: megszabja, mikor és mennyivel drágul a gázár, mikor melyik állami vállalatot privatizálnak, emelkedhet-e a közalkalmazottak bére. Holott az IMF-nek normális esetben semmiféle beleszólása nem kellene legyen abba, egy ország milyen eszközökkel igyekszik megteremteni a költségvetési hiányt, elősegíteni a gazdaság növekedését.
Ha ugyanis ezt megteheti, akkor az már rég nem tekinthető szuverén államnak, hanem – ahogy azt egyre több bukaresti elemző megfogalmazta már – egyszerűen gyarmattá válik. Ráadásul a nagyobbik baj az, hogy semmiféle garancia nincs arra, miszerint az IMF-receptek gyógyírt jelentenek majd a több sebből vérző román gazdaságra, hiszen a valutaalappal való „összeborulásból” eddig még egyetlen ország sem jött ki sikeresen. Emiatt éppen itt lenne az ideje, hogy a bukaresti politikusok változtassanak a jelenlegi alárendeltségi viszonyokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok