Nehéz elhinni, hogy a kategorikus elutasítás valóban Nyírő vitatható politikai szereplésének tudható be, nem pedig a soviniszta retorikára fogékony román szavazópolgároknak szól, akik tényleg elhiszik, hogy jobb lesz nekik attól, ha a román kormány presztízskérdést csinál az újratemetés megakadályozásából. Elvégre maga az USL is a MOGYE magyar karainak ellehetetlenítésével került hatalomra. (Az, hogy most mégis engedékenyebbnek mutatkozik az orvosi egyetem magyar karainak ügyében, konjunkturális érdek – vélhetően az RMDSZ támogatását igyekszik megszerezni, másrészt a Nyugat előtt szeretne jó pontokat gyűjteni.) Igaz, a magyar félnek ugyanúgy nem érdemes presztízskérdést csinálnia a Nyírő-ügyből.
Egyrészt azért, mert a néhai írónak tényleg vannak vállalhatatlan politikai megnyilvánulásai, amelyekre – persze nem őszinte meggyőződésből, hiszen a holokauszttagadó Dan Şova ma a kormány tagja – hivatkozva a román kormány igazolhatja a külföld előtt is, miért nem egyezik bele az újratemetésbe, másrészt azért, mert az újabb választások előtt csak további kampánymuníciót biztosítana a szélsőséges román erők számára. Jobb lenne az ügyet jegelni a választások utánig.
Tény persze, hogy miután a magyar kormány gesztust gyakorolt a román féllel szemben, és elvileg beleegyezett abba, hogy a gyulai románok felállítsák a magyar köztudatban amúgy hazaárulóként számon tartott Şaguna püspök szobrát, a román fél is gyakorolhatna hasonló gesztusokat. Ha nem is Nyírő újratemetése kapcsán, akkor más témában. Mondjuk, végre állami finanszírozást biztosíthatna a Sapientiának és a Partiumi Keresztény Egyetemnek. Elvégre ebben a témában nehezebb történelmi-ideológiai vitákba bonyolódni, másrészt pedig mégiscsak romániai adófizetők a magyarok is, akiknek a gyerekei a két intézményben tanulnak. Ezzel valóban bizonyíthatná jóhiszeműségét a magyar ügyekben. Már ha van neki olyan.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.